Valami bűzlik…

A világ korrupt, nem az ÁPV Rt. – mondta Suchman Tamás privatizációért felelős egykori miniszter, aki távozni kényszerült 1996 őszén a Horn-kormányt megrengető, úgynevezett Tocsik-ügy következtében. Aki esetleg nem tudja: az ÁPV Rt. rövidítés a volt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot takarta. – Nem a rendszer korrupt, hanem az egyének – nyilatkozta nemrég Bíró Ferenc, az Európai Unió nyomására létrehozott Integritás Hatóság elnöke.

Másik korszak, más ügyek, hasonló mentalitás, hasonló reflex. Úgy látszik, kiirthatatlan mifelénk az a szemlélet – amelyet az idézett személyek akaratlanul is táplálnak, tápláltak –, miszerint a korrupcióra való hajlam az emberi természet velejárója, így a hatóságok, a politika, a „rendszer” fellépésétől nem érdemes sokat várni. Ebben a közegben a napvilágra került korrupciós, korrupciógyanús ügyletek miatti felháborodás könnyen eltompul, az egyéni felelősség elporlad. Ahogy pedig az idő telik, a helyzet egyre rosszabb lesz: az ingerküszöb, a toleranciaszint emelkedik, miközben a korrupció vírusa lassan felfalja az államszervezetet. A Tocsik-ügyben forgó pénzek nagyságrendje a fideszes világból nézve egyenesen nevetségesnek hat, miközben akkor még volt valamilyen kézzelfogható politikai következmény is.

• Nyugaton a botrány nem pukkan el a semmibe.
• Nálunk minek kell történni, hogy fejek hulljanak?
• Nem pusztán retorikai fogás az állami szférát átható, rendszerszintű korrupciót emlegetni.

A teljes cikket a Magyar Hang január 27-én megjelent, 2023/4. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!