Mit jelentene, ha már 16 éves kortól is lehetne szavazni Magyarországon?

Vajon mi a közös Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltában? Az, hogy ezekben az országokban már 16 éves kortól is lehetett szavazni az európai parlamenti választásokon, míg Görögországban 17 éves kortól. A többi uniós tagállamban a voksolás megmaradt a 18 évesek és idősebbek privilégiumának, de vajon Magyarországon hány új szavazót jelenthetne a választói korhatár leszállítása, és van-e ennek politikai realitása? 

A diákok nagy többségét nem is érdekli a politika, nem is kell, hogy érdekelje – ez a mondat pár hete a Fidesz egyik budapesti képviselőjétől hangzott el a fővárosi közgyűlésben egy, a diákszervezetek programjának megvalósíthatóságával kapcsolatos vitában. A kormánypárti Gulyás Gergely Kristóf azt is megjegyezte, az ő idejében a diákönkormányzat olyan problémákkal szembesült, „minthogy az iskolától tudunk-e szerezni egy-egy labdát”. Szerinte fontos, hogy megteremtsék a diákok számára az érdekképviseletet, viszont az nem előremutató, ha az egész diákságot „pártpolitikai megosztások mentén, politikai aktorként kezelik”. A politikus szavain akkor többen felháborodtak. Karácsony Gergely főpolgármester például „borzasztó fontos”-nak nevezte, hogy vannak olyan fiatalokat képviselő szervezetek, „amelyek nem úgy gondolkodnak a politikáról, hogy a diákszervezetnek az a célja, szerezzen egy labdát”. Hanem az a céljuk, hogy jövőt szerezzenek. A Gulyás által elmondottakra pedig Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke egyenesen úgy reagált: megfontolják, hogy a szavazati életkor 14 vagy 16 évre leszállítása mellett álljanak ki, „hátha akkor egy kicsit a politikusok komolyabban veszik ezeket a fiatalokat”. De vajon hány fiatalt érintene, ha leszállítanák a választói korhatárt legalább 16 évre?