Városnyi többlethalálozás Magyarországon

Városnyi többlethalálozás Magyarországon

Védőfelszerelést viselő orvosok a Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán 2021. december 15-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

2020-ban 13, tavaly pedig körülbelül 16 százalékkal többen hunytak el Magyarországon, mint a 2016 és 2019 közötti négy év átlagában. A hivatalos covid-halottak száma és a KSH adataiból kiolvasható halálozási többlet igen közel van egymáshoz.

Míg a járvány első két hulláma idején a kormány előszeretettel mérte össze a különböző országok napi jelentésein alapuló covid-halálozási statisztikákat a hazaiakkal, a magyar adatok mind rosszabbá válásával a védekezés sikerét már nem ezen összehasonlítás, hanem az éves szinten mérhető többlethalálozás alapján igyekeznek értékelni.

Aki esetleg mégis az előző összehasonlításokra hivatkozik – amelyek szerint Magyarország a legrosszabban teljesítő országok között van –, és ezzel összefüggésben a kormány felelősségét meri firtatni, hamar megkaphatja a hazug, szakmaiatlan és rémhírterjesztő jelzőket. Mondván, a különböző országok eltérő módszertannal számolják a covid-halottakat, mi pedig – szemben a nyugati példákkal – a legszigorúbb szabályok szerint járunk el.

Lapunk megfogadta a kormány – személy szerint Orbán Viktor kormányfő és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – többször hangoztatott tanácsát és megnéztük, hogy a legfrissebb adatok szerint hogy állunk a többlethalálozás terén. 

• Pontosan mennyien haltak meg 2020-ban és 2021-ben?
• Mennyi volt eközben a koronavírusnak tulajdonított haláleset?
• Hogy állunk más európai országokhoz képest, ha a többlethalálozásokat vizsgáljuk? Mennyivel rosszabb vagy jobb nálunk az adat, mint máshol?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!