A minap tartotta világkonferenciáját a Vegyi Fegyverek Betiltásáért Küzdő Szervezet (OPCW), ez volt az első olyan összejövetel, amelyet már egy elvileg vegyifegyver-mentes világban tartottak. Néhány hónapja jelentette be az Egyesült Államok, hogy (a világon utolsóként) megsemmisítette a bevallott vegyifegyverkészleteit. Az OPCW küldetése tehát befejeződött… vagyis dehogy, hiszen nyilvánvaló, hogy a hivatalosan létezett arzenál mellett vannak eltitkolt készletek is, ráadásul minden terrorszervezet álma, hogy vegyifegyverre tegyen szert. De vajon a XXI. században van-e létjogosultsága egy ilyen nehezen indokolható fegyvernek? Az oroszok novicsokkal megmérgezett ellenségei azt mutatják, hogy nagyobb, mint hinnénk.

Az OPCW nagyon tiszteletreméltó nemzetközi szervezet, amelyben terroristáknak nincs helyük – írta Volodimir Zekenszkij ukrán elnök az X-en (korábban Twitter), miután múlt szerdán kitessékelték Oroszországot a vegyi fegyverek ellen küzdő nemzetközi szervezet igazgatótanácsából. A szervezet több mint huszonöt éves története során még soha nem fordult elő, hogy Oroszország ne lett volna részese a vezetésnek, de az idei kongresszuson tisztújításra került sor, és ez az orosz igazgatótanácsi tag helyét is érintette. Három helyre lehetett pályázni, és Oroszország mellett Lengyelország, Litvánia és Ukrajna pályázott. A jelenlegi világpolitikai helyzetben nem annyira meglepő, hogy Oroszország kapta a legkevesebb szavazatot.

A fejlemény közvetlen oka nyilván Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziója, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a vegyi fegyverek bevethetőségének megítélésében sincs feltétlenül akkora konszenzus a világ országai között, mint az az őket betiltó nemzetközi egyezmény, illetve a hivatalosan létező készletek totális megsemmisítése alapján feltételezhető lenne. Pedig kevés egyezmény van a világon, amelyet látszólag olyan (szinte teljes) egyetértésben fogadtak volna el a világ országai, mint az 1997-ben életbe lépett vegyifegyver-egyezményt. Ez gyakorlatilag betiltja a vegyi fegyvereket, gyártásukat és fejlesztésüket (nagyon speciális kivételektől, például az orvostudományi kutatástól eltekintve), illetve arra kötelezi az aláíró országokat, hogy megsemmisítsék a készleteiket.

• Mennyi vegyi fegyver lehet valójában a világon?
• Ki nem akarja megsemmisíteni őket?
• Mennyire hatékony eszköz a vegyi fegyver a modern harcászatban?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/49. számában találja. Vegye meg december 14-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!