
Idén sem lépett előre a magyar gazdaság, alig van növekedés, magasban ragadt az infláció, miközben a hiány is magasabb a vártnál. Jelentős előrelépésre jövőre sem lehet számítani. A kormány remélhetőleg nem kezd felelőtlen osztogatásba, mert a napokban megemelt jövő évi hiánycél átlépése felveti a bóvliba minősítés veszélyét. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
– Hétfőn Orbán Viktor a kamarával közösen kidolgozott 11 pontos akciótervet jelentett be a kisvállalkozók helyzetének javítására. Lehet ennek érdemi hatása?
– Politikai üzenete van, hogy a várakozások alatt teljesítő kis vállalkozások helyzetét könnyítő intézkedéscsomag született. Az elemző számára a legfontosabb két intézkedés az infláció visszafogását célozza. Az üzemanyagot terhelő jövedéki adó emelésének fél évvel való eltolása 8–10 forintos áremelkedést odáz el. A kiskereskedelmi adósávok duplázása pedig csökkenti a kereskedők terheit, amivel arra ösztönzi a kereskedőket, hogy kevésbé terheljék például a előre láthatólag tíz százalékkal növekvő bérek terheit a vásárlókra az év eleji áremeléseknél. Mindennek eredményeként várhatóan a korábban vártnál alacsonyabb lehet a jövő évi infláció. A 11 pont több intézkedésének célja pedig a beruházási kedv emelése, hiszen ebben a tekintetben igencsak rosszul állunk.
– Lassan ennek az évnek is vége, ismét eljött a számvetés ideje. Hogyan értékelné a magyar gazdaság idei teljesítményét?
– A 2025-ös esztendő sajnos éppen olyan, mint 2022 óta az összes, nem produkált számottevő előrelépést a gazdaság. Azt is mondhatnám, hogy zsinórban negyedik éve állunk a „hátha jövőre jobb lesz” várakozás küszöbén, miközben úgy tűnik, az idei év sem hozza el a régóta várt fordulatot. Sőt, egyre valószínűbb, hogy az idei GDP-növekedés még a tavalyi, komoly csalódást keltő évet is alulmúlja. Az ING Bank friss előrejelzése szerint a GDP idén mindössze 0,5 százalékkal bővülhet. A részletek azt mutatják, hogy az idei évben a hazai gazdaság az ellentétek örvényében mozog. A növekedést például a fogyasztás húzza felfelé, a siralmas beruházási adatok pedig lefelé, így stagnálás tapasztalható, miközben a tényleges infláció a kívánatosnál magasabban maradt. Ennek oka a növekvő bérköltségekben, a magas energiaárakban és a megemelkedett inflációs várakozásokban keresendő. Mindezt összevetve az idei évre 4,5 százalékos átlagos inflációt várunk.
• Milyen hatása volt az árrésstop intézkedésnek, illetve mire számíthatunk várható kivezetését követően?
• Mi okból erősödött a forint az utóbbi időben?
• Mit eredményezne, ha bóvliba sorolnák a magyar papírokat?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 27-ig kapható 2025/47. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!



