Volt egyszer egy arisztokrácia
Apponyi Sándor gróf lengyeli kastélya valamikor 1895-1899 között (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei)

Bátorság, becsület, hűség, kötelességtudat – néhány erény azon értékrendből, amely évszázadokon keresztül alapját képezte az arisztokrata neveltetésnek. A nemzet törzsét fenntartó magyar nemesség befolyása és hatalma már a két világháború közötti időszakban elkezdett hanyatlani, sorsukat a II. világháborús vereség és az azt követő radikális politikai-társadalmi átrendeződés pecsételte meg. A nemesség tönkretételére irányuló politikai cselekvés egyik szimbolikus eleme az 1947. évi IV. törvény megalkotása volt, amely 75 éve, 1947. január 14-én lépett hatályba. A jogszabállyal egy csapásra megszüntették a nemesi és főnemesi rangokat: a magyar hercegek, grófok, bárók egyik napról a másikra jogfosztottá váltak, a törvény emellett megtiltotta az egyéb rangjelzések, többek között a vitézi cím vagy a de genere státusz használatát is.

A 20. század során az első nagy csapást a trianoni békediktátum mérte a történelmi arisztokráciára, az elszakított területeken ugyanis sok főnemesi család élt, akik az utódállamok magyarellenes politikája következtében jelentős részben elvesztették vagyonukat. Bár az arisztokrácia a két világháború közötti politikában még meghatározó tényező volt, politikai befolyása a korszakban csökkenő tendenciát mutatott. Ebben szerepet játszott a politikától történő önkéntes távolmaradásuk is: jelentős részük legitimista, azaz királyhű volt, a Horthy-rendszert illegitimnek tartották.

A főnemesség kiváltságos helyzete, alapvetésként elfogadott vezető szerepe a nyilas uralom idején kezdett végleg megszűnni, így az arisztokrácia emigrációja már 1944-ben megkezdődött. A kivándorlás 1945 után felgyorsult: a főnemesség érzékelte azt, hogy az ellenség- és bűnbakképző politika egyre inkább rájuk (is) építkezik. Pedig eleinte számos arisztokrata hajlandó lett volna beilleszkedni a kialakuló új politikai-társadalmi rendbe, de a fokozódó gyűlöletet, a megaláztatásokat egyre nehezebben viselték. A nemesi címek és egyéb rangjelzések viselését megtiltó törvény hatályba lépését követően az egykori elit tagjainak pedig már nem voltak többé illúziói a tekintetben, hogy milyen jövőre számíthatnak Magyarországon.

• A magyar volt a legarisztokratikusabb nemzet?
• Mit jelentett nemesnek lenni valójában?
• Hogy éltek a rendszerváltás előtt és miben reménykedtek 1989-ben?
• Milyen a magyar arisztokrácia jelene?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!