Vona–Forgács-vita: „Az a cigány ember, aki akart dolgozni, az el is ment dolgozni”

Egyikük a balliberális kormányok holdudvarából, másikuk a Jobbik elnöki székéből érkezett meg oda, hogy most, 2021 kora nyarán jó néhány dologban egyetértsenek. Forgács István romaügyi szakértő és Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója gondolkodott közösen a magyar cigányság helyzetéről.

– Az elmúlt néhány évben egyre fogytak azok a közhangulatot nagyban befolyásoló cigány–nem cigány együttélést meghatározó problémák, amelyekre annak idején a Jobbik is reagált. Messze nem akkora az etnikai feszültség, mint egykor. És e mögött szeretném azt látni, hogy aki akart dolgozni, az el is ment dolgozni – mondta Forgács István.

Vona Gábor itt a polgárosodást nevezte kulcsfogalomnak. – A cigányság akkor integrálódhat, ha eléri legalább az alsó középosztálybeli státuszt. Vagyis nem is felzárkózásról kellene beszélni, hanem a cigányság polgárosodásáról. Ami azt jelenti, hogy intellektuálisan és anyagilag is kellő autonómiát szereznek maguknak – mondta, hozzátéve, hogy onnantól kezdve már nem lehet őket bográcspörkölttel meg ezer forinttal szavazásra vinni.

Forgács István szerint jó lenne kimondani, hogy a változásokhoz tíz éven belül ezer új cigány pedagógusra van szükség, de szeretne látni kétezer új cigány ápolónőt is és háromezer cigány rendőrt és katonát. – Ezekhez az ügyekhez oda merném tenni a C betűt – fogalmazott.

• Mennyi cigány él Magyarországon?
• Miért nem látni, hogy a politika javulást akar? Mintha a migráción alapuló kormányzati kommunikáció besöpörte volna a cigányügyet a szőnyeg alá.
• Hol a konkrét felzárkóztatás?
• A Fidesz miért cipeli magával a kirakatban Farkas Flóriánt és mindazt, amit ő jelent?

A teljes, terjedelmes interjút a Magyar Hang május 28-án megjelent, 2021/22. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!