Washington fél év után sem bír Iránnal

Gazdasági D-nap – ezzel a jelzővel írta le a Trump-adminisztráció azt az Irán elleni szankciócsomagot, amely egyben minden idők legnagyobb pénzügyi offenzívája is lenne. Minderről Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter beszélt hétfőn, amikor kijelentette: országa minden gazdasági kapcsolatot megszakít az iszlám köztársasággal, sőt minden olyan országot is elszigetelnek, amely pénzügyi együttműködésben áll vele. Az iráni gazdaság bevételeinek megszüntetését célzó intézkedések a digitális eszközöket, a technológiai ipart, az aranypiacokat, a légi közlekedést és a hajózást is érintenék, ráadásul Washington azt is kilátásba helyezte, hogy akik nem igazodnak a szankciókhoz, azokat kizárják az amerikai bankrendszerhez való hozzáférésből, valamint a dolláralapú globális pénzügyi rendszerből. Ugyanezen a napon Irán is fenyegetőzni kezdett azzal, hogy leállítja teljes olajexportját a Perzsa-öbölből, ha az Egyesült Államok folytatja a gazdasági háborút. Továbbá Teherán figyelmeztetett arra, hogy háborús cselekményként értékelik minden ország részvételét az amerikai intézkedések támogatásában.

Hogy az iráni konfliktus lezárása meglehetősen vontatottan halad, azt persze már a múlt héten tudni lehetett. Emlékeztetőül: a júniusban Iszlámábádban aláírt ideiglenes megállapodás 60 napos tárgyalási határideje múlt héten eredménytelenül járt le. Ekkor Donald Trump kijelentette, hogy nincs menetrendje a háború befejezésére, míg Teherán visszautasította Washington feltételeit. Emellett az amerikai haditengerészet továbbra is fenntartja az iráni kikötők tengeri blokádját (eddig legalább 70 teherhajót térítettek el), amire válaszul az iráni hatóságok önhatalmúan tranzitdíjakat és korlátozásokat vetettek ki a szoroson áthaladó teherhajókra. Vagyis mostanra kettős blokád alakult ki: miközben Washington az iráni exportot blokkolja, addig Irán az öböl többi államának (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar) olaj- és gázszállításait sarcolná meg és tartaná túszul.