Zserbóteszt: nem kaptuk vissza nagyanyáink süteményének élményét

Magyarország egyik legkedveltebb süteményét a genfi születésű Émile Gerbeaud cukrász mutatta be a hazai ínyenceknek. Gerbeaud 1884-ben költözött Magyarországra, és Kugler Henrik cukrászüzletében kezdett dolgozni, mely az akkori Gizella téren, vagyis a mai Vörösmarty téren állt. Mire átvette a vezetést, a minőségi tortákról, bonbonokról és kávékülönlegességekről ismert cukrászüzlet már Budapest legrangosabbjai közé emelkedett, aztán ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és a konyakos meggyet.

Az omlós tésztalapok közé töltött dió és lekvár, valamint a csokoládémáz harmonikus ízvilágát adó zserbószelet valójában az államosítás után, a Vörösmartyra keresztelt (1948–1984) cukrászdában lett igazán népszerű. Az utóbbi évtizedekben a legtöbb család jól bevált húsvéti és karácsonyi süteménye lett a zserbó, amit sokan még a nagyi kézzel írott receptje alapján készítenek. Manapság azonban mintha kezdene kicsit háttérbe szorulni, egyre többen gondolják úgy, hogy a zserbósütés túl bonyolult dolog, pedig nem az – mondta lapunknak Csíki Sándor gasztronómiai szakíró, a Food & Wine gasztroblog házigazdája.

• Három- vagy négylapos az igazi zserbó?
• Kötött az igazi recept, vagy teret enged a cukrászmester fantáziájának?
• Auguszt vagy Gerbeaud? Erre is választ ad a gasztronómiai szakértő?

A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!