Zsibongás most nem lesz

Karácsonyfa az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet XIV-es tüdőbelosztályán 2018. december 24-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Csönd van, csönd lesz. Találkozás a családtagokkal legfeljebb az udvaron, kerítésen keresztül, maszkban. A karácsonyfa fog csak emlékeztetni arra, hogy ünnep van – ezekről meséltek a Magyar Hangnak ápolók és egészségügyi intézményvezetők annak kapcsán, hogyan zajlik majd náluk a karácsony a koronavírus-járvány miatt meghozott szigorú korlátozó intézkedések mellett. Hiszen a kórházakban látogatási tilalom van, függetlenül attól, hogy covidos ellátás zajlik-e.

Lelkileg mindig megterhelő a karácsonyt egy egészségügyi intézményben vagy kórházban tölteni, a járványhelyzet pedig csak súlyosbítja ennek az időszaknak a megélését. Pláne azokon a helyeken, ahol nem kellene egy betegség miatt a hozzátartozóktól elszigetelten tölteni azokat a napokat, amelyek a családról, az együttlétről és a szeretetről szólnak. Idén azonban igen.

A karácsony a gyerekek számára az egyik legjobban várt ünnep, így esetükben különös jelentőséggel bír ez az időszak. Nincs ez másként a csontvelő-átültetésen átesett gyermekek ápolását és felépülését segítő budapesti Démétér Házban sem. Az intézmény a fővárosi Szent László-kórház területén található, ott, ahol magát a transzplantációt is végzik. A beavatkozás idején a gyerekek a járványhelyzettől teljesen függetlenül steril bokszban vannak általában négy hétig, az immunrendszerük ugyanis ilyenkor annyira legyengül, hogy ilyen körülmények között lehetnek a legnagyobb biztonságban. Szüleik látogathatják őket, de természetesen csak teljesen beöltözve, hiszen a steril szoba speciális óvintézkedéseket igényel. Azért, hogy a nap bármelyik pillanatában, akár éjszaka is együtt lehessenek a gyermekkel, ha a kicsinek igénye van rá, a szülők ilyenkor a kórház területén lévő Démétér Ház apartmanjaiban élnek. Amikor pedig a gyerek már nem szorul az osztály kezelésre, de heti több alkalommal még vizsgálni kell az állapotát, ő is beköltözhet szüleihez ezen apartmanoknak egyikébe. Ha budapesti családról van szó, haza is mehetnek, de vidékiek esetében sokszor hónapokig ez számít az otthonnak.

Ápolásra szoruló gyerekek karácsonya

A Covid-helyzet már eleve megnehezítette a kapcsolattartást, az ünnepi időszakban pedig ez még látványosabb. Sedlák Gabriella, a Démétér Alapítvány programkoordinátora a Magyar Hangnak elmondja, a céljuk alapvetően az, hogy ne csak szállást biztosítsanak a családoknak, hanem törekednek arra is, hogy a gyerekek, bár nem mehetnek közösségbe, ne maradjanak ki azokból az eseményekből, amelyeket nem beteg társaik megélnek. Hatalmas Mikulás-bulit szoktak például minden évben csapni, énekléssel, ajándékozással, különféle játékokkal, idén azonban ez már elmaradt. Van saját Télapójuk és Rudi szarvasuk – 11 éve ugyanaz –, ezúttal azonban csak annyit tudtak tenni, hogy a megfelelő távolságtartás mellett biztosították a vidám pillanatokat. Ugyanígy más lesz idén a karácsony is.

– A Démétér Ház alapvetően egy zsibongós hely, a szülők együtt főznek, beszélgetnek, a Covid óta viszont csönd van. Fenyőfát állítunk, fel is díszítjük, de idén karácsonykor elmarad a közös ünneplés, mindenki szűk családi körben lesz csak – mondja Sedlák Gabriella. Ajándékot ugyan lehet beküldeni, de találkozni a tágabb család tagjaival és a barátokkal legfeljebb az udvaron lehet majd maszkban és a szükséges távolságtartással. Vagyis most eléggé más lesz minden.

Élet a kórházakban

A Magyar Hang beszélt több ápolóval is szerte az országból, akik nem a Covid-ellátásban dolgoznak jelenleg, hanem olyan osztályokon, ahol karácsonykor eddig természetes volt a család látogatása. A jelenlegi szabályok szerint ugyanakkor az ünnepi hangulatot a karácsonyfa tudja csak biztosítani, hiszen a járvány miatt nem lehet látogatókat fogadni. Főként olyan osztályokon okozhat ez nagyobb problémát, ahol a betegek sétálhatnak, elhagyhatják a kórtermet, kimehetnek az udvarra, vagyis a kezelésük nem indokolná az elszigeteltséget.

A koronavírusos betegek ellátását végző osztályokon, intézményekben már kicsit más a helyzet. Az ott dolgozók lapunknak arról beszéltek, hogy személyiségtől függ, kit mennyire visel majd meg a karácsonyi időszak, hiszen sokan eleve nehezen élik meg azt is, hogy kórházba kerültek, és a családjuktól távol kell lenniük a kezelés végéig. Általánosítani tehát nem tudtak, de a többségnek szerintük valóban plusznehézséget jelent majd, hogy az ünnepeket is egyedül kell tölteniük. Főként akkor, ha valaki súlyos állapotban van, illetve annyira megterheli a szervezetét és egyúttal a lelkét is a vírus, hogy hiába nincs valós életveszélyben, ő mégis úgy éli ezt meg. – Az életükért küzdenek ilyenkor. Ráadásul egyedül – mesél tapasztalatairól egy budapesti kórházban dolgozó ápoló, hozzátéve, hogy szerencsére többeknél ez csak egy érzés, és nem feltételen a valós veszély.

Mit okoz a betegség és az elzártság a lelkekben?

Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karának egyetemi adjunktusa lapunk megkeresésére kifejti, hogy aki most kórházi ellátásra szorul, annak lelkére a kialakult helyzet összetett, többszörös krízisként nehezedik. Így nemcsak testi, de pszichológiai értelemben is nehéz időszakkal kell szembenéznie, függetlenül a kezelés indokától. Lehet valaki kritikus állapotú szívbeteg vagy onkológiai kezelésre szoruló ember, önmagában a betegsége mellett amolyan Damoklész kardjaként lebeghet a feje fölött folyamatosan a koronavírus-fertőzés veszélye és annak tudata, hogy súlyos, krónikus betegségek esetén a vírusfertőzés sajnos nagyobb valószínűséggel járhat fatális következményekkel.

A koronavírus-járvány egyik velejáró és elkerülhetetlen intézkedése a karantén, a látogatási tilalom pedig tulajdonképpen a karantén egy speciális formája. A karanténhelyzet következménye lehet a fokozódó stressz, a szociális izoláció, a szorongás vagy a fokozódó depresszív tünetek megjelenése. Vizin Gabriella szerint ezen tünetek oldásában sokat tud segíteni egy osztályos pszichológus, de természetesen az ilyen periódusokban az életminőségünk javításában, kórházi betegként is segítségünkre lehet az online világ, legalább átmenetileg. A hozzátartozók például ilyen módon jelen tudnak lenni a páciensek életében. – Ha van rá mód, mindenképp érdemes a kórházban ápolt szeretteinket felhívni, online formában megkeresni, videohívást kezdeményezni. Noha a testi közelség lenne igazán ideális ezekben a helyzetekben, például egy érintés, vigasztaló simogatás, de ezt ebben a periódusban csak a kezelőszemélyzettől tudja várni a beteg – mondja a szakember. Az online világnál maradva hozzá lehet még férni különböző meditációs és relaxációs tartalmakhoz vagy akár önsegítő jellegű anyagokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a lelkiállapot javulásához és ahhoz, hogy valahogy mégis elviselhető legyen ez az időszak.

Vizin Gabriella beszél arról is, hogy az egészségügyben dolgozók a járványhelyzetben hősiesen, a legjobb tudásuk szerint helytállnak. Amire igazán szükség lenne, az az egészségügyi személyzet és a bent fekvő betegek számára is olyan pszichológiai támogatás nyújtása, amelyre tulajdonképpen lehetőség is van. Minden fekvőbeteg-intézményben dolgozik olyan pszichológus, klinikai szakpszichológus, aki a kezelőszemélyzet mentálhigiénéje tekintetében tud akár azonnali segítséget nyújtani, de a kollégák ugyanúgy jelen tudnak lenni a betegágy mellett. Ezért azt kérte az egészségügyi személyzettől, hogy szóljanak, ha baj van. – Merjenek ők maguk, önmagukért segítséget kérni! – mondja.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang karácsonyi dupla számában jelent meg december 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!