A mostani vezetés azt szeretné, hogy injekciós tűbe dőljön bele az egész ország! Hova jutottunk? – hangzott Apáti István (Mi Hazánk) szónoklata a február 6-án rendezett „nemzeti seregszemlén”, amelyen párszáz felvonuló vett részt. Tekintve, hogy a rendezvény apropója Horthy Miklós halálának 65. évfordulója volt, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője elmondta azt is, hogy ma egészségügy helyett betegségügy van, szemben az első világháború utáni állapotokkal, amikor a kormányzó kiváló egészségügyi viszonyokat teremtett. Horthyék ráadásul szuronyos puskákkal védték a hazát, s állták a sarat, nem úgy, mint a mostani kormány, ami a láthatatlan ellenséggel se bír. A demonstráción megjelent néhány ellentüntető is, akik bekiabálásaik nyomán megkapták a történelemből felmentettek szakkör tagjai minősítést. Pedig ez a jellemzés a beszédek alapján inkább a Mi Hazánk szónokaira illene rá, hiszen a történelem tanúsága szerint Horthyék sajnos „nem állták a sarat” egykor, amelynek következménye az 1944-es német megszállás, majd egy közel fél évszázadig tartó szovjet megszállás volt. A demonstráció a szokásos radikális jobboldali témákon és azok sajátos értelmezésén túl mindazonáltal jól bemutatta a Mi Hazánk fő politikai napirendi pontját, az oltásellenességet, amellyel számos radikális jobboldali párt is kampányol a világban.
Az oltásellenesség alapvetően az összeesküvés-elméletekkel, az irracionális meggyőződésekkel van kapcsolatban, a keményvonalas oltásellenesek a téma kapcsán egészen elképesztő elméleteket is képesek elhinni. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a koronavírus-járvány valójában egy tudatos népirtás, egy másik népszerű teória szerint pedig bizonyos körök a járvány kirobbantása által akarják tönkretenni a fennálló világrendet. Közismert elképzelés az is, hogy az oltások által chipeket ültetnek az emberekbe, hogy a közeljövőben az 5G mobilhálózat segítségével késztessék engedelmességre őket. Sok oltásellenes gyanakszik a gyógyszercégek titkos összeesküvésére is, akik szándékosan szabadították el a vírust azért, hogy extrém mértékben növelni tudják profitjukat a vakcina-eladások által. Vannak olyan konteóhívők is, akik tiltott emberkísérleteket sejtenek a háttérben, amelyek célja az emberek immunrendszerének gyengítése.
Se szeri, se száma a coviddal kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek, lényegük azonban mindig ugyanaz: kiszolgálják az emberek egyszerű magyarázatokkal, bizonyossággal kapcsolatos igényét, mindezt pedig sokak számára érdekesebb, izgalmasabb módon teszik, mint ahogy a valódi magyarázatok tennék azt. A konteók könnyen emészthető magyarázataikkal lényegében leegyszerűsítik a világ túlzott komplexitását. Az összeesküvés-elméletek szerint semmi sem véletlen, minden történés és esemény hátterében meghatározott tervek és sötét emberi szándékok állnak, rejtett hatalmi törekvéseket szolgálva. A konteók pszichológiai működési mechanizmusa bizonyos szempontból hasonlít az ősközösségek mágikus, animista gondolkodásához, csak a konteók esetében a természetfeletti erők helyett a titkos emberi szándékok állnak a középpontban.
Oltásellenesség mint politikai potenciál
A vírustagadást, az oltásellenességet és a köréjük szerveződő csoportokat a radikális jobboldali pártok világszerte egyre hatékonyabb módon használják fel politikai tőke építésére. Magyarországon eddig a Mi Hazánk Mozgalom aknázta ki legjobban a témában rejlő politikai potenciált: Dúró Dórát, a párt elnökhelyettesét az utóbbi hónapok során többször a facebookos lájkbajnokság élmezőnyébe röpítették az oltásellenes posztok, a párt támogatottságát pedig az utóbbi időben már rendre 3-5 százalékra mérik a közvélemény-kutatók. Ha a Mi Hazánk lendülete az áprilisi választásokig nem törik meg, akár az 5 százalékos parlamenti küszöböt is átléphetik, amely egy-két éve még elképzelhetetlen lett volna. Az erősödésben szerepet játszik az is, hogy a Fidesz jó ideje nem folytatja már oltásellenes kommunikációs hadjáratát, a témát szabadon lehet képviselni, amely akár egy tudatos stratégia is lehet részükről. Az is megeshet azonban, hogy egyszerűen kifulladt a kormány propaganda-hadjárata, amelyben komoly szerepe lehet annak is, hogy a negyedik-ötödik járványhullám idejére a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos társadalmi attitűd megváltozott.
Bár a társadalom bizonyos szegmenseiben az oltásellenesség a járvány korai szakaszában is létező attitűd volt, ez a magatartás az utóbbi időszakban szélesebb körben is meghatározóvá vált. Ez többek között a kötelező oltásokkal szembeni ellenállásban is megnyilvánul, a téma kapcsán a Policy Solutions publikált novemberben egy kutatást. A kötelező oltást a fideszesek 52 százaléka, az ellenzékiek 59 százaléka utasítja el, a pártnélküliek körében ugyanez a mutató 80 százalék volt. Az oltottak és oltatlanok relációjában vizsgálva a kérdést, az oltatlanok 89 százaléka nem kérne a kötelező oltásból, némileg meglepő módon viszont az oltottak 51 százaléka is elutasító álláspontra helyezkedett e tekintetben. A járvány korábbi időszakához képest csökkent a kötelező higiéniai intézkedések és a kötelező maszkviselés támogatottsága is.
A magyar lakosság ezen preferenciái alapján nem meglepő, hogy jelentős fogadókészség mutatkozik a korlátozó intézkedéseket ellenző tematika és az oltásellenes üzenetek iránt. A Mi Hazánk narratíváiban a „lopakodó Covid-diktatúra” kifejezést használja előszeretettel, amely beleillik abba a mainstream oltásellenes elképzelésbe, miszerint a járványt és az oltásokat a kormányok valójában manipulációs, hatalmi célokra használják. Az üzenetekre sokan rezonálnak, hiszen a coviddal kapcsolatos összeesküvések hívőire alapvetően az a jellemző, hogy igazságkereső, szabadságharcos egyénként tekintenek önmagukra, akik nem engednek a hazug, elnyomó rendszernek. Ebben a párhuzamos univerzumban az oltást felvevő egyének együgyű ostobák, akiket átvert a hatalom, az oltásellenesek viszont ismerik az igazságot, amely magasabbrendű harcosokká avatja őket.
Szabadság vagy biztonság?
Oltások szempontjából azonban nemcsak a magyar lakosság elutasító – egy októberben napvilágot látott felmérés szerint Magyarország ebből a szempontból a középmezőnybe tartozik az EU-ban. A Max Planck Institute for Social Law and Social Policy által készített kutatás szerint az EU-n belül tizenöt európai országban is erősebb a kötelező oltásokkal szembeni ellenállás, mint Magyarországon, a listán pedig olyan fejlett országok is szerepelnek, mint Franciaország vagy Svájc. A helyzet vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a kötelező oltások kapcsán nemcsak az összeesküvés-elméletek játszanak fontos szerepet, hanem a jogi, etikai aspektusok is, amelyek a szakmai köröket is megosztják. Az oltások vonatkozásában felmerülő egyik leggyakoribb kérdés, hogy a szabadság vagy a biztonság a fontosabb szempont. Vannak, akik úgy vélik, hogy a fizikai léttel, a test feletti önrendelkezéssel kapcsolatos szabadság a legalapvetőbb emberi jog, a kormányok pedig nincsenek felhatalmazva arra, hogy az egyének helyett orvosi döntéseket hozzanak. A másik oldal érvelői viszont úgy gondolják, hogy az emberek biztonságos élete, a gazdaság normális működése, a társadalom jövője minden egyéb szempontot felülír, az államnak pedig kötelessége mindent megtenni az életet veszélyeztető kockázatokat megelőzése érdekében. A tesztelt vakcinák bizonyítottan hatékonyak és biztonságosak, a fertőzés széleskörű terjedése ellen pedig a nyájimmunitás adhat kellő védelmet, amelynek elérését akár jogi, hatalmi eszközökkel is ki lehet kényszeríteni.
A téma tehát összeesküvés-elméletek nélkül is igen megosztó, nem csoda, hogy az általános kötelező oltás bevezetését eddig csak Indonézia, Türkmenisztán, Mikronézia és Ausztria merte meglépni. Orbán Viktor eleinte sokat hangoztatta, hogy Ausztria a mi laboratóriumunk, a kötelező oltások tekintetében azonban nem valószínű, hogy követni fogja példájukat – igaz, nem követte őket más tekintetben sem. Bár a december 21-ei kormányinfón még tett egy kétértelmű megjegyzést a kérdésben, egyre nyilvánvalóbb, hogy az intézkedés népszerűtlensége miatt belátható időn belül nem lesz kötelező oltás Magyarországon. A téma azonban velünk lesz a választási kampányban, amit jól jelez, hogy a kötelező oltás intézménye ellen a Jobbik indított nemrég petíciót, összekülönbözve ezzel a Mi Hazánk Mozgalommal. Ha mást nem is, az évek során ennyit azért sikerült ellesniük a Fidesztől: faragj politikai terméket mindenből, ami politikai hasznot hozhat! Az se baj, ha emberek tömegeit vered át ezzel, mert úgyis csak egy dolog számít, a népszerűség.
A téma kapcsán a Magyar Hang Ultra podcastjában beszélgetést hallhatnak, melynek február 11-én, péntek este 19.00 órától lesz a bemutatója YouTube, Spotify és Google Podcasts csatornánkon (hamarosan Apple Podcastson is)
