„Lopakodó Covid-diktatúra” és egyéb konteók – Így válik politikai tőkévé az oltásellenesség
A Mi Hazánk seregszemléje (Forrás: Mi Hazánk Mozgalom)

A mostani vezetés azt szeretné, hogy injekciós tűbe dőljön bele az egész ország! Hova jutottunk? – hangzott Apáti István (Mi Hazánk) szónoklata a február 6-án rendezett „nemzeti seregszemlén”, amelyen párszáz felvonuló vett részt. Tekintve, hogy a rendezvény apropója Horthy Miklós halálának 65. évfordulója volt, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője elmondta azt is, hogy ma egészségügy helyett betegségügy van, szemben az első világháború utáni állapotokkal, amikor a kormányzó kiváló egészségügyi viszonyokat teremtett. Horthyék ráadásul szuronyos puskákkal védték a hazát, s állták a sarat, nem úgy, mint a mostani kormány, ami a láthatatlan ellenséggel se bír. A demonstráción megjelent néhány ellentüntető is, akik bekiabálásaik nyomán megkapták a történelemből felmentettek szakkör tagjai minősítést. Pedig ez a jellemzés a beszédek alapján inkább a Mi Hazánk szónokaira illene rá, hiszen a történelem tanúsága szerint Horthyék sajnos „nem állták a sarat” egykor, amelynek következménye az 1944-es német megszállás, majd egy közel fél évszázadig tartó szovjet megszállás volt. A demonstráció a szokásos radikális jobboldali témákon és azok sajátos értelmezésén túl mindazonáltal jól bemutatta a Mi Hazánk fő politikai napirendi pontját, az oltásellenességet, amellyel számos radikális jobboldali párt is kampányol a világban.

Az oltásellenesség alapvetően az összeesküvés-elméletekkel, az irracionális meggyőződésekkel van kapcsolatban, a keményvonalas oltásellenesek a téma kapcsán egészen elképesztő elméleteket is képesek elhinni. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a koronavírus-járvány valójában egy tudatos népirtás, egy másik népszerű teória szerint pedig bizonyos körök a járvány kirobbantása által akarják tönkretenni a fennálló világrendet. Közismert elképzelés az is, hogy az oltások által chipeket ültetnek az emberekbe, hogy a közeljövőben az 5G mobilhálózat segítségével késztessék engedelmességre őket. Sok oltásellenes gyanakszik a gyógyszercégek titkos összeesküvésére is, akik szándékosan szabadították el a vírust azért, hogy extrém mértékben növelni tudják profitjukat a vakcina-eladások által. Vannak olyan konteóhívők is, akik tiltott emberkísérleteket sejtenek a háttérben, amelyek célja az emberek immunrendszerének gyengítése.

Se szeri, se száma a coviddal kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek, lényegük azonban mindig ugyanaz: kiszolgálják az emberek egyszerű magyarázatokkal, bizonyossággal kapcsolatos igényét, mindezt pedig sokak számára érdekesebb, izgalmasabb módon teszik, mint ahogy a valódi magyarázatok tennék azt. A konteók könnyen emészthető magyarázataikkal lényegében leegyszerűsítik a világ túlzott komplexitását. Az összeesküvés-elméletek szerint semmi sem véletlen, minden történés és esemény hátterében meghatározott tervek és sötét emberi szándékok állnak, rejtett hatalmi törekvéseket szolgálva. A konteók pszichológiai működési mechanizmusa bizonyos szempontból hasonlít az ősközösségek mágikus, animista gondolkodásához, csak a konteók esetében a természetfeletti erők helyett a titkos emberi szándékok állnak a középpontban.

Oltásellenesség mint politikai potenciál

A vírustagadást, az oltásellenességet és a köréjük szerveződő csoportokat a radikális jobboldali pártok világszerte egyre hatékonyabb módon használják fel politikai tőke építésére. Magyarországon eddig a Mi Hazánk Mozgalom aknázta ki legjobban a témában rejlő politikai potenciált: Dúró Dórát, a párt elnökhelyettesét az utóbbi hónapok során többször a facebookos lájkbajnokság élmezőnyébe röpítették az oltásellenes posztok, a párt támogatottságát pedig az utóbbi időben már rendre 3-5 százalékra mérik a közvélemény-kutatók. Ha a Mi Hazánk lendülete az áprilisi választásokig nem törik meg, akár az 5 százalékos parlamenti küszöböt is átléphetik, amely egy-két éve még elképzelhetetlen lett volna. Az erősödésben szerepet játszik az is, hogy a Fidesz jó ideje nem folytatja már oltásellenes kommunikációs hadjáratát, a témát szabadon lehet képviselni, amely akár egy tudatos stratégia is lehet részükről. Az is megeshet azonban, hogy egyszerűen kifulladt a kormány propaganda-hadjárata, amelyben komoly szerepe lehet annak is, hogy a negyedik-ötödik járványhullám idejére a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos társadalmi attitűd megváltozott.

Elvtársak, vége! Vagy mégse?
Péter Tamás

Elvtársak, vége! Vagy mégse?

Hogyan jutott el oda Orbán Viktor, hogy ma már az oroszok legmegbízhatóbb szövetségese? S lesz-e orosz–ukrán háború, vagy a fenyegetés megmarad a pszichológiai hadviselés szintjén?

Bár a társadalom bizonyos szegmenseiben az oltásellenesség a járvány korai szakaszában is létező attitűd volt, ez a magatartás az utóbbi időszakban szélesebb körben is meghatározóvá vált. Ez többek között a kötelező oltásokkal szembeni ellenállásban is megnyilvánul, a téma kapcsán a Policy Solutions publikált novemberben egy kutatást. A kötelező oltást a fideszesek 52 százaléka, az ellenzékiek 59 százaléka utasítja el, a pártnélküliek körében ugyanez a mutató 80 százalék volt. Az oltottak és oltatlanok relációjában vizsgálva a kérdést, az oltatlanok 89 százaléka nem kérne a kötelező oltásból, némileg meglepő módon viszont az oltottak 51 százaléka is elutasító álláspontra helyezkedett e tekintetben. A járvány korábbi időszakához képest csökkent a kötelező higiéniai intézkedések és a kötelező maszkviselés támogatottsága is.

A magyar lakosság ezen preferenciái alapján nem meglepő, hogy jelentős fogadókészség mutatkozik a korlátozó intézkedéseket ellenző tematika és az oltásellenes üzenetek iránt. A Mi Hazánk narratíváiban a „lopakodó Covid-diktatúra” kifejezést használja előszeretettel, amely beleillik abba a mainstream oltásellenes elképzelésbe, miszerint a járványt és az oltásokat a kormányok valójában manipulációs, hatalmi célokra használják. Az üzenetekre sokan rezonálnak, hiszen a coviddal kapcsolatos összeesküvések hívőire alapvetően az a jellemző, hogy igazságkereső, szabadságharcos egyénként tekintenek önmagukra, akik nem engednek a hazug, elnyomó rendszernek. Ebben a párhuzamos univerzumban az oltást felvevő egyének együgyű ostobák, akiket átvert a hatalom, az oltásellenesek viszont ismerik az igazságot, amely magasabbrendű harcosokká avatja őket.

Szabadság vagy biztonság?

Oltások szempontjából azonban nemcsak a magyar lakosság elutasító – egy októberben napvilágot látott felmérés szerint Magyarország ebből a szempontból a középmezőnybe tartozik az EU-ban. A Max Planck Institute for Social Law and Social Policy által készített kutatás szerint az EU-n belül tizenöt európai országban is erősebb a kötelező oltásokkal szembeni ellenállás, mint Magyarországon, a listán pedig olyan fejlett országok is szerepelnek, mint Franciaország vagy Svájc. A helyzet vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a kötelező oltások kapcsán nemcsak az összeesküvés-elméletek játszanak fontos szerepet, hanem a jogi, etikai aspektusok is, amelyek a szakmai köröket is megosztják. Az oltások vonatkozásában felmerülő egyik leggyakoribb kérdés, hogy a szabadság vagy a biztonság a fontosabb szempont. Vannak, akik úgy vélik, hogy a fizikai léttel, a test feletti önrendelkezéssel kapcsolatos szabadság a legalapvetőbb emberi jog, a kormányok pedig nincsenek felhatalmazva arra, hogy az egyének helyett orvosi döntéseket hozzanak. A másik oldal érvelői viszont úgy gondolják, hogy az emberek biztonságos élete, a gazdaság normális működése, a társadalom jövője minden egyéb szempontot felülír, az államnak pedig kötelessége mindent megtenni az életet veszélyeztető kockázatokat megelőzése érdekében. A tesztelt vakcinák bizonyítottan hatékonyak és biztonságosak, a fertőzés széleskörű terjedése ellen pedig a nyájimmunitás adhat kellő védelmet, amelynek elérését akár jogi, hatalmi eszközökkel is ki lehet kényszeríteni.

A téma tehát összeesküvés-elméletek nélkül is igen megosztó, nem csoda, hogy az általános kötelező oltás bevezetését eddig csak Indonézia, Türkmenisztán, Mikronézia és Ausztria merte meglépni. Orbán Viktor eleinte sokat hangoztatta, hogy Ausztria a mi laboratóriumunk, a kötelező oltások tekintetében azonban nem valószínű, hogy követni fogja példájukat – igaz, nem követte őket más tekintetben sem. Bár a december 21-ei kormányinfón még tett egy kétértelmű megjegyzést a kérdésben, egyre nyilvánvalóbb, hogy az intézkedés népszerűtlensége miatt belátható időn belül nem lesz kötelező oltás Magyarországon. A téma azonban velünk lesz a választási kampányban, amit jól jelez, hogy a kötelező oltás intézménye ellen a Jobbik indított nemrég petíciót, összekülönbözve ezzel a Mi Hazánk Mozgalommal. Ha mást nem is, az évek során ennyit azért sikerült ellesniük a Fidesztől: faragj politikai terméket mindenből, ami politikai hasznot hozhat! Az se baj, ha emberek tömegeit vered át ezzel, mert úgyis csak egy dolog számít, a népszerűség. 

A téma kapcsán a Magyar Hang Ultra podcastjában beszélgetést hallhatnak, melynek február 11-én, péntek este 19.00 órától lesz a bemutatója YouTubeSpotify és Google Podcasts csatornánkon (hamarosan Apple Podcastson is)