Esélyt a Felháznak

„Fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni […] Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak.” (ApCsel 1, 13-14) Ez az emeleti terem az utolsó vacsora terme, és ahol pünkösd napján megszületett az egyház. Korábbi fordításokban felházként szerepelt, innen kapta nevét a ma sokszor emlegetett keresztény brand, a Felház. A helyről, ahol az egyház született. A Felház azonban nem egyház, nem is lesz az. Közösségi imaalkalom és nem kormányzati pénzmosoda. Orbán Gáspár, a miniszterelnök fiának részvétele miatt azonban egyre több összeesküvés-elmélet lát napvilágot róla.

Jellemző eset az elmúlt hetekből egy ismerősömé, aki majdnem megosztotta a hírt, hogy „Orbán Gáspár válthatja a Hit Gyülekezetét az ATV-n”, mire észrevette, hogy azt a vállaltan (!) álhírgyár Hírcsárda tette közzé. A példa nem a Felházat, hanem napjaink politikai klímáját minősíti, és rajtunk múlik, hogy a Felházat hagyjuk-e a hiszterizált és súlyosan bizalmatlan közéletünk áldozatává válni.

A Felház 2016 tavaszán került be a médiába, de 2015-ben jött létre. Kisebb közösségi terekben szerveztek ökumenikus dicsőítő esteket, amely alkalomról alkalomra nőve jutott el addig a pontig, hogy egy csarnokot is meg tudjon tölteni. A Tüskecsarnokba szervezett rendezvényhez készült videókampányban szólalt meg először együtt a három alapítószervező Ember Illés, Orbán Gáspár és Prekopa Donát. Azon az alkalmon látogattam el először a Felházra, és onnantól váltam rendszeres résztvevőjévé. Soha nem találkoztam nyomásgyakorlással. Egymagunkban is elücsöröghetünk egy Felház-alkalmon anélkül, hogy bárki bevonódásra rángatna minket. Ez a szabadság is része annak, ami vonzóvá teszi, és a bensőséges, imádságos légkör. Közéleti szerepvállalásomban nyíltan beszélek hitemről, ehhez a bátorságot abból a lendületből is nyerem, amit a Felházon kaptam, pedig én aztán nem a NER-t építem. Az imacsoportomban több Felház-önkéntes („alházas”) és a szervezés részleteire rálátó barátom is van, így az egyszerű benyomásoknál árnyaltabban látom a rendezvényt.

A NER nevében pártállam épül, az egyházak a hatalom érdekeitől függnek, ebben a szövegkörnyezetben az egyszeri kormánykritikus hírolvasó másként olvassa az Orbán Viktor fiáról érkező híreket is. Sokat ostorozzuk az állami propaganda összeesküvés-elméleteit, de az ellenzéki oldalon nekünk is megvannak a magunk összeesküvés-elméletei. Nem egy olyan feltételezésbe botlottam, hogy a Felház egy újabb kormányzati pénzmosoda vagy egyenesen a NER államegyháza lesz. Pedig a NER-t éppen azzal bonthatjuk le, ha az élet minél kevesebb területére engedjük beszivárogni a pártérdekek szempontjait. Gáspár a Felház alapítószervezői között csak egyharmad (!), és a rendezvénysorozat a népes önkéntes tábor nélkül nem működhetne. Anyagilag kis adományozók és nagyobb támogatók segítik. A nagyobb támogatók közül vegyesen található kritikusan még kormánypárti és csalódott, már kormánykritikus vállalkozó is. A Felház „törzsvendégei” a budapesti egyetemi fiatalság, amelyet nehéz volna monolit kormánypárti tömbként jellemezni. Nem kaptak állami pénzt, nem pályáztak, pedig a tevékenység alapján megtehették volna. Rendezvényeik után tisztességgel adóznak, és bár kedvezményekkel is élhettek volna, Orbán Gáspár részvétele miatt mindent piaci áron vettek igénybe, nehogy alapot szolgáltassanak a kritikára, amit megkapnak enélkül is.

A Felháznak nincsenek egyházalapító babérjai sem. Minden egyes rendezvény elején hangsúlyozzák, hogy ők nem egyház, nem gyülekezet, az adományokat csak úgy fogadják el, ha az nem megy az egyházaknak szántak rovására. A rendezvénysorozat nem is lesz hosszú életű, feltehetően a mostani lesz az utolsó tanév, hiszen Illés, Orbán Gáspár és Prekopa Donát jövő tavasszal diplomázik, és addig tervezték szervezni. A Hvg által július közepén bemutatott Házi Felházak hálózata jelzi, mi is a Felház lényege. Nem magukat akarják építeni, hanem a meglévő közösségeknek szeretnének lendületet adni. A májusi szemeszterzáró pécsi alkalmukkor különösen figyeltek arra, hogy a Felházra érkező útkeresőkkel ne a Felház önkéntesei, hanem a helyi közösségek vezetői foglalkozzanak.

Az elmúlt hetekben két okból lángolt fel a vita a Felház körül. Orbán Gáspár részvétele miatt Erdogan beiktatásán, és a közösség tusványosi szereplése miatt. Orbén Gáspár valóban nem a közéleti szereplők tudatosságával jelenik meg a nyilvánosságban. A miniszterelnök gyermekeként ő nem is volt közszereplő, egy sokakat megmozgató keresztény brand, a Felház miatt azonban az lett. A Felház egyik alapítószervezőjeként már egy közösséget képvisel, amelynek értékeit figyelembe kell vennie szerepvállalásaiban. Ettől függetlenül a Felház nem azonos Orbán Gáspárral, ahogy Orbán Gáspár is több pusztán a miniszterelnök fiánál. Méltánytalan az apa miatt támadni egy tőle tudatosan függetlenül működő közösséget. Sőt, a kormánnyal szemben kritikusoknak épp az a feladatuk, hogy minél több kezdeményezést őrizzünk meg ebben a függetlenségben. Adjunk esélyt a Felháznak!