Alapvető jog-e a digitális adatvédelem?

Ha egy szóban kellene válaszolni erre: igen. Persze a téma ennél sokkal összetettebb. Viszont abban egyre többen értenek egyet: a XXI. század talán egyik legfontosabb kérdése a digitális adatvédelem. Ahogy az életünk egyre inkább az online térben zajlik, úgy személyes ismertetőink mind nagyobb hányada kerül fel valamilyen internetes adatbázisba, és nagyon nem mindegy, hogy ezekhez ki és hogyan férhet hozzá.

Arról nem is beszélve, hogy adatainkat akár el is lophatják. Az EU szerencsére élen jár a védelem terén, van már általános adatvédelmi rendeletünk (GDPR), és kérésre a szolgáltatók akár kötelesek lehetnek végleg törölni olyan dolgokat, amelyek személyes adataink vonatkozásában jogsértők – igaz, az, hogy mi jogsértő, azzal kapcsolatban még ma is sok a vita. És bár az uniós állampolgárok jobb helyzetben vannak amerikai társaiknál, hátradőlni nem szabad. Az adatainkat ugyanis nem lehet határok közé zárni, főleg, hogy sokszor nem uniós techóriások kezelik őket. Facebook, Google, Apple, Amazon, és hogy ne csak amerikait mondjunk, ott a kínai AliExpress, ahonnan nyilván nem egy magyar is rendel online előszeretettel.

Adatainkért közben információs háború zajlik; se szeri, se száma a különféle botrányoknak. Így lassan már fel sem kapjuk a fejünket, ha kiderül, a Facebook több millió felhasználó adatával kereskedett, vagy épp valakik milliószámra loptak el valahonnan profiladatokat. Az ember legyint: ugyan mit tehet az egyén a digitális multikkal szemben? Való igaz, első ránézésre nagyjából semmit. Viszont nem árt figyelni.

Az Apple vezére, Tim Cook a minap egy brüsszeli adatvédelmi konferencián keményen nekiment az amerikai versenytársaknak, mondván, az az adatkezelésnek csúfolt gyakorlat, amelyet a Facebook és a Google folytat (adatgyűjtés és „kereskedelem” a hirdetésoptimalizálás érdekében), nem más, mint intézményesített megfigyelés. Kemény szavak, és nyilván a konkurencia hiteltelenítése is ott bujkál Cook mondatai mögött. De az Apple-nél mintha tényleg picit jobban figyelnének a kérdésre. Az amerikai óriás – amely nem mellesleg mintegy 13 milliárd eurónyi adóval tartozik állítólag az uniónak – új, iOS 12-es operációs rendszerével újra „feltörhetetlenné” tette iPhone készülékeit. Ahogy Cookék korábban is dacoltak már az állami, hatósági nyomással, és még terrorcselekményt elkövető személy telefonjának feloldását is megtagadták, mondván, a digitális adatvédelem mindenkit megillet, legyen szó bárkiről.

A CNN-en magyarázkodott Mark Zuckerberg - Magyar Hang

Az utóbbi idők kínos ügyeiről faggathatta nagyinterjúban a Facebook-vezért az amerikai hírtévé az állítólagos orosz befolyásolási kísérletektől Sorosig.

Hogy ez a „vagy mindenkit, vagy senkit” elv szimpatikus-e, azt mindenki döntse el maga. Egyes esetekben (lásd terrorcselekményt elkövető személyek) aggályos lehet, bár a célirányos következetesség eddig hasznosnak bizonyult – azokat is meg lehet így védeni, akiket valóban ártatlanul vegzálnának.

És hogy mi, egyszerű felhasználók, mit tudunk tenni adataink védelme érdekében? A legfontosabb, hogy legyünk körültekintők. Ugyan mindenki mindig rohan, és semmire nincs ideje, de szánjunk rá. Főleg, ha valahol először regisztrálunk. Még ha a rétestészta hosszúságúra nyújtott „adatvédelmi nyilatkozat” átböngészésével nem is bajlódunk, azért nem árt legalább átfutnunk.

Egyúttal érdemes előtte tájékozódnunk arról, mivel jár, ha adott helyen személyes adatokat adunk meg. Ahogy azt sem árt megnézni, mely információt kell kötelezően megadnunk, így nem feltétlenül kell teljesen „kitárulkoznunk”. Szintén fontos a megfelelő jelszóhasználat – az „123456” nagyon veszélyes. Ahogy a saját vagy épp a szüleink, gyerekeink születésnapjai is. Szánjunk tehát időt a megfelelő jelszavak (kis- és nagybetűk, valamint számok egyidejű) alkalmazására akár úgy is, ha a több helyen használt kódsorban például csak a számokat cseréljük. Mindezekre pedig nemcsak a privát, de az állami regisztrációknál is nagyon ajánlott figyelnünk, hiszen ott – igaz, más okokból kifolyólag, de – ugyanúgy szeretnek megfigyelni, mint a hirdetés- és profitorientált magánszektorban.

Orwell városa épül Torontóban? - Magyar Hang

Quayside elvileg egy olyan csúcstechnológiás negyed lenne, ami mintaként szolgálna a jövő városai számára, ám mind többen hátrálnak ki a terv mögül, mert félő, hogy adatbiztonság helyett a lakókra totális megfigyelés várna.

Ha pedig mérsékelnénk, hogy a keresési előzményeink alapján célzott hirdetésekkel bombázzanak minket, noha talán macerásabb, de érdemes használni a „privát” módot böngészéskor. Ezt mind az Apple-, mind az Android-készülékeken be lehet kapcsolni, és ha csodákra nem is képes (bizonyos nyomok ugyanis még így is maradhatnak utánunk a felkeresett honlapokon, a használt internetes hálózatot működtetőknél, illetve az adott internetszolgáltatónál), talán kevésbé érezzük úgy, hogy minden pillanatban „megfigyelés alatt állunk”.

Nem árt tehát nyitott szemmel járni, és tisztában lenni azzal, a személyes adataink a mi, és nem a netes óriások és az állami szektor techcégeinek tulajdonai. Így a digitális adatvédelem már ebből a szempontból is alapvető jognak tekinthető, amire mindenkinek saját felelőssége és kötelessége, hogy a tőle telhető legkörültekintőbben vigyázzon, egyúttal ki tudjon állni az igazáért.