Hiú(z)ság vására

Hiú(z)ság vására

Fotó: Facebook

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rájár a rúd a hiúzra. Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa harmadik legnagyobb ragadozója (a barna medve és a farkas után) és a legnagyobb macskaféléje. Keleti elterjedése miatt a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája szerint nem szorul védelemre, Magyarországon azonban a múlt évszázadban kihalt fajnak nyilvánították. Amikor később visszatért a Kárpátok erdeibe, azok már nem tartoztak hazánkhoz, így az 1980-as évekig ebben a státuszban maradt. A Felvidékkel érintkező területekre néhány éve visszatért, talán 5–10, legföljebb 15 egyed kóborolhat arrafelé, nálunk nem szaporodik, tulajdonképpen csak be-betéved hozzánk. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.

Annyira rejtőzködő életmódot folytat, hogy ha egy természetvédelmi szakember 30 év alatt megpillant egyet, akkor pezsgőt bont, és élete végéig párás szemekkel meséli a történetet.

A hírekből most már azt is tudhatni, hogy a Börzsöny északi részén terül el Magyarország legnagyobb háborítatlan erdőterülete, a Csarna-völgy. A fokozottan védett, 1000 hektáros vadon ritka növény- és állatfajoknak ad otthont, így a betévedő hiúzoknak is. Friss történet, hogy a terület kezelője, az Ipoly Erdő Zrt. engedélykérelmet adott be kisvasút építésére, ami helyreállíthatatlan károkat okozhatott volna a sérülékeny erdőségben, amely egyébként gyalogosan látogatható. Több mint 70 ezer ember állt ki a völgy érintetlenségének megőrzése mellett, végül Nagy István agrárminiszter utasította a terület kezelőjét az engedélykérelem visszavonására.

Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang

Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?

„Megnyugodhatunk” – gondolhatták a börzsönyi hiúzok, ám ha ők is látogatnák a világhálót, megfagyna az ereikben a vér. Az emberek ugyanis jövő februárban „nyílt preparátorversenyt” rendeznek Budapesten, aminek Facebook-oldalán egy kitömött nyulat kergető kitömött hiúz fényképével népszerűsítik az eseményt.

Jó dolog lehet ölni. Erre utal, hogy a vadászat nem kényszerszakma, mint például a futtatók nevelési célzatú pofonjai révén prostituáltnak lenni. Úri körökben úgy szokták az ölést emlegetni, hogy a vadász „a szenvedélyének hódol”. Ennek felsőfoka az, ha az előre megfontolt szándékkal elkövetett ölési aktus után a dögöt kitömetjük, és hálószobánk díszévé tesszük, jó lesz rápillantani Viagra-hiányos napokon. Vagy nem tudom, miért. Tudományos célból? Feltétlenül. Hölgyeim és uraim, íme az utolsó dodógalamb (az ember által kipusztított állatfajok jelképe), amit egy részeg tengerész ütött agyon! Itt meg egy hiúz, amit ember nem láthat soha a szabadban, de mi direkt azért megöltünk egyet, hogy önök megtekinthessék szolid belépődíj ellenében.

Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang

A JEFTA-tól az erdőt: elképesztő természeti károkat okozhat a szabadkereskedelmi egyezmény.

Megkérdeztem a preparátorverseny szervezőit, miért ezzel a szerencsétlen, Magyarországon fokozottan védett állattal népszerűsítik a rendezvényt. „Az I. FeHoVa Nemzetközi Nyílt Preparátorverseny, ahogy a nevéből is kiderül, egy nemzetközi verseny” – érkezett az edukáló szándékú válasz, bár azt nem kérdeztem, hogy a nemzetközi verseny nemzetközi-e, volt ugyanis egy tippem erre vonatkozást. Aztán így folytatódott: „A borítókép a tavalyi, Salzburban megrendezett Európa-bajnokságon készült, csak illusztráció, egy rendkívül kiemelkedő, díjazott munkáról.” Itt meg kellett állnom egy pillanatra az olvasásban: tényleg, nem csak ölni lehet szépen, állapítottam meg – egyetlen lövéssel, szép vágással, pontosan ledobott bombával –, hanem dögöt kitömni is. Selyemkesztyűsen, elegánsan, kisujjeltartva.

Persze a szervezők megírták azt is, hogy „az eurázsiai hiúz számos országban vadászható faj”, én pedig örömömben elefántcsont fogpiszkálót és tigrisbajuszt rendeltem, környezetbarát csomagolásban. Azért megkérdeztem: „És önök szerint ez így morális kérdéseket nem vet fel?”, „Morális kérdéseket akkor vetne fel – érkezett a korrekt válasz –, ha nem legális elejtésből származó preparátumot is ki lehetne állítani, nálunk minden munkához be kell mutatni a jogszerű elejtés dokumentációját.”

Végtelenül boldog voltam, mert minden jogszerű. Létezik ennél fontosabb dolog?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 30. számban? Itt megtudhatja!