„Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait. Brüsszel rendre elveszi tőlünk a hatásköröket, és utána nem tud vele mit kezdeni” – jelentette ki Orbán Viktor legutóbbi évértékelő beszédében. Nem először mondta ezt, tavaly szeptemberben már megrémítette hallgatóságát azzal, hogy a legújabb brüsszeli tervek arra irányulnak, hogy az uniós határőrizet a migránsok beutaztatását segítse elő.
Ahogy szeptemberben, úgy most sem igazak ezek az állítások.
De miről is szól ez az egész? Az Európai Bizottság tavaly ősszel letett az asztalra egy javaslatot – amely már az Európai Parlament illetékes szakbizottságában is elnyerte a szükséges többséget –, s ez arról szól, hogy az EU megnöveli az uniós határőrizeti szerv, a Frontex létszámát, amely tulajdonképpen egy mobil erővé válik, és ha egy tagállam kéri, akkor oda küld egységeket, tagállami parancsnoklás alá. Sőt, ennek a bővítésnek a kimondott célja a külső határok megerősítése, az illegális bevándorlás megfékezése. Vagyis éppen úgy hangzik, mintha egy fideszes javaslat lenne, de mivel nem az, ezért a magyar kormány összeesküvést kiált.
Amikor Brüsszelben bejelentették ezt a tervet, majd pár nappal később a magyar miniszterelnök a hatáskörök elvételének rémképét vetítette előre, az Európai Bizottság szóvivői több kérdést kaptak erre vonatkozóan. Vagyis arra, hogy mennyiben sérülnek a tagállami hatáskörök. A válasz a karok széttárása volt, hogy ugyan miért sérülne itt bármelyik tagállam eredendő joga. Erről szó sincs, nem volt és nem lesz – hangzott a sommás összegzés, aminek persze Orbán Viktor nem dőlt be, lásd az írásunk elején idézett nyilatkozatát.
Pedig neki pontosan illene tudnia, hogy a határvédelem az uniós alapszerződések értelmében tagállami hatáskör, nincs az a brüsszeli javaslat, amely ezt felülírhatná. Ennek megfelelően a javaslat lényege is az, hogy egy lehetőséget biztosítson a kormányoknak. Az ütemezés szerint 2022-ig ötezer, 2025-ig pedig 10 ezer főre növelik a Frontex létszámát. Ez a testület alapvetően három feladatot lát majd el: a határok védelmét, a rendezett határátkelés segítését az arra jogosultak számára, és az illegális migránsok visszaküldését a származási országukba. Mindezt csak akkor, ha egy tagállam erre kifejezetten igényt jelent be, vagyis nem boldogul a saját erőforrásai felhasználásával. És az is fontos, hogy ezek a segítő csapatok az adott tagállam irányítása alá kerülnek. Vagyis nem Brüsszelből, kódolt SMS-ek segítségével akarnak terroristákat becsempészni az új moszkovita bevándorláspártiak. Tulajdonképpen Európa egyetlen fővárosában sem tekintenek erre így, kivéve Budapesten.
Orbán Viktor vasárnap elmondta a beszédét, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága pedig másnap szavazott a javaslatról, amelyre még az EP plenáris ülésének is rá kell bólintania – valószínűleg ezzel nem lesz probléma –, aztán kezdődhet az egyeztetés a tagállamokat tömörítő tanácsban. A Frontex egyébként a jelenlegi létszámával az elmúlt években alaposan kivette a részét a határvédelemből. Míg 2014-ben az ügynökség tagjai 52 ezer napot teljesítettek a frontvonalon, addig tavalyelőtt már közel 190 ezret.
Az Európai Parlamentben a téma jelentéstevője a máltai Roberta Metsola, aki az Európai Néppárt politikusa, tehát elvileg egy platformon van a fideszes képviselőkkel. Gyakorlatilag persze nem, ezt már számtalan alkalommal láthattuk. Roberta Metsola azt mondta: „történelmi mérföldkőhöz érkeztünk, mert megmutattuk, hogyan tud Európa hozzájárulni azokhoz az erőfeszítésekhez, hogy a polgárok aggodalmait kezeljük. Ennek a törvénynek a célja a határok jobb védelme és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem”.
Azt még Orbán Viktor legádázabb kritikusai is beismerik, hogy a magyar miniszterelnök éppen erre az intézkedésre szólította fel az EU-t három és fél évvel ezelőtt. Erre már csak Orbán nem akar emlékezni.
