Az „MTA kontra kormány” című cikk e lap hasábjain a szellemi élet mentalitását, felelősségvállalását vizsgálja az ország lemaradásában. Mert ezzel súlyos gondok vannak. „Úgy tudjuk, a jó egyetemek, kutatóintézetek maguk körül virágzó gazdaságot teremtenek szellemi kisugárzásukkal, végzett hallgatókkal, társadalmi beágyazódásukkal. Debrecen, Szeged, Pécs, régi híres egyetemeink. Körülöttük az ország leggyengébb teljesítményű területei vannak” – volt olvasható. Felejtsük el egy pillanatra, hogy az EU leggyengébb régiói között más magyar régiók szerepelnek. De Magyarországon sem az egyetemi városok a sereghajtó „területek”. Azt próbáljuk inkább tisztázni, hogy a lemaradás miatti valódi felelősség miként oszlik meg a kormány, a gazdaság és a tudományos műhelyek, egyetemek, a szellemi szféra között. Az alapkutatás autonómiájának felszámolása valóban segíti vagy rombolja „a kisugárzást”?
Azzal kezdem, hogy az innovációt évtizedeken át vállalati kategóriaként kezelte a világ. A tudomány összefüggéseket tár fel, a vállalkozás pedig törekszik az új törvényszerűségeket megismerni, hogy azt alkalmazva elsőként, versenytársait megelőzve lépjen a piacra, s minél nagyobb profitra tegyen szert. Ez az alapképlet. Egy közismert ökölszabályt idézve: az innováció „kötél”, amit csak húzni lehet, tolni nem. A kutató dolga eredményeit nyilvánosságra hozni, a vállalaté pedig az újdonságok megszerzése („kihúzása”) a tudományos műhelyből. A kormány pedig mindennek a kereteit, szabályait, szükség szerint anyagi feltételeit teremti meg. A tudomány új összefüggéseket tár fel, de az alkalmazás nem az ő dolga.
MTA kontra kormány? | Magyar Hang
Az Akadémia körüli vita az ország lemaradásáról vagy lépéstartásának lehetőségéről szól. A szellemi élet mentalitásáról, felelősségvállalásáról.
Az esetek nagy részében az új összefüggések hasznosítása fel sem merül. Maxwell elektrodinamikai egyenleteit sok évtizeddel később követte alkalmazásuk. Hertz felfedezte a rádióhullámokat, de rádió csak 50 év múlva szólalt meg a lakásokban. Egy példa a régi szemléletre: a nagy magyar matematikusnak, Riesz Frigyesnek gratulált valaki zseniális tételéhez, aki ezt azzal hárította el: „Ugyan, már alkalmazzák!” Ma ennek az ellenkezője az igazi elismerés.
Azóta ugyanis sokat változott a világ. Az egyetemek, tudományos intézmények és a vállalkozások együttműködéséből születnek a gazdasági növekedést serkentő innovációk. Az ötvenes évektől Boston gazdasági felvirágzásában és a magas szint megőrzésében meghatározó szerepet játszottak a várost kerülő 126-os út mellé települt, csúcstechnológiára koncentráló vállalkozások, amelyek a város szellemi bázisával építettek ki intenzív együttműködést. A Harvard, az MIT és a többi bostoni egyetem e cégekkel való szimbiózisaiknak legalább annyit köszönhetnek, mint amit a vállalkozások nyertek (nyernek) ugyanebből fakadóan profitjuk növelésében, nemzetközi pozícióik kiépítésében. De a példát lehetne venni Madridtól Stockholmon át Manchesterig, amelyek sikeres fejlesztési stratégiáinak ez a szisztéma volt az alapja.
„Az utolsó esélyek egyike" - Újabb tüntetés lesz az Akadémia előtt | Magyar Hang
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma csütörtök délutánra vár mindenkit az MTA székháza elé.
Magyarországon is beindultak ilyen irányú kezdeményezések a 2000-es évek elején. Budapesten az Ipari Parkok Egyesület húsz éve vetette fel, hogy kövessük a bostoni példát, a fővárost elkerülő M0-s autópályát gyorsan meg kell építeni, és kedvező infrastrukturális feltételeket kínálva idevonzani csúcstechnológiával dolgozó cégeket. Döntő elem: a budapesti egyetemek, kutatóintézetek rendkívül magas nemzetközi reputációval – s ezzel arányos vonzerővel – rendelkeztek. Ezzel párhuzamosan, a lisszaboni stratégiát alapul véve merült fel a főváros mellett az egyetemi városok térségében is a különböző szakirányú klaszterek, a versenyképességi pólusok létrehozásának gondolata.
A klasztert, a pólusprogramot egy adott térségben működő, innovatív jellegű közös projekt köré csoportosuló, partneri kapcsolatban álló vállalatok, kutatóhelyek összessége alkotja. Tevékenységi területei: termelés, értékesítés, oktatás, kutatás, innováció. A pólusprogramban az állam szerepe – az önkormányzatok révén – jelentős lett volna: a stabilitás, az anyagi feltételek, jogi szabályozás, kiszámíthatóság, biztonság helyi szinten való megteremtése terén.
Pálinkás József javaslatot tett a méltatlan MTA-vita lezárására | Magyar Hang
Az ITM adja fel a semmittevés és koncepciótlanság álcázására szolgáló üzengető, halogató taktikáját - szólított fel a tudományos akadémia korábbi elnöke.
A feltételes mód azért indokolt, mert a világválság leállította ezeket az állami szinten is beindult kezdeményezéseket. 2010-től mindez el is halt, mert az innováció gondolatát teljesen negligáló Orbán-kormány hátra arcot csinált, a munkaalapú társadalom felé vette az irányt. A nemzetközi versenyképességi listán hatalmas zuhanás következett, a kormány innovációs tevékenysége a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján Kambodzsa és Burundi közé ékelődött be. Ehhez illeszkedik az Európai Innovációs Eredménytábla (EIE) mérése a 680 ezer kis- és középvállalkozás hozzáadottérték-termeléséről, amely az európai átlag 17,6 (!) százalékára csökkent. (Azok az országok, amelyekkel egykor azonos szinten álltunk, mind az átlag közelében teljesítenek. Finnország EIE-mutatója 129 százalék.)
A képzett munkaerő kivándorlása felerősödött, egyúttal a képzetlenek arányát fokozatosan növeli az állam. Az alacsony teljesítményszintünkhöz képest ideig-óráig tudunk szép növekedési dinamikát felmutatni, de felzárkózásról már szó sem lehet. Az az orbáni jelszó, hogy 2 százalékkal haladjuk meg az osztrák gazdasági növekedést (amely 2,3 százalék), a közelítéshez is kevés. Egyre világosabbá válik, hogy a digitalizáció kihívásainak hazánk képtelen megfelelni.
Körösényi: A Palkovics-terv megvalósulása az MTA-t üresíti ki | Magyar Hang
Az MTA TK volt főigazgatója a kormánypárti lapban ment neki a miniszternek.
Ahol az elmúlt években változatlanul elismerésre méltó munka folyt, azok az Akadémia intézményei. De ha az MTA-tól a kormány elvonja a tudományos intézeteit, s minden szakmai alapozómunka, vízió nélkül szünteti meg, vonja össze, alakítja át azokat az egyetemekkel, gazdasági szféra szervezetivel – ettől miért várható belátható időn belül szakmai, tudományos előrehaladás?
Tudatosítanunk kell, hogy ezek olyan intézetek, amelyek világelsők voltak 1999-ben a kutatási ráfordításokhoz mért nemzetközi hivatkozások száma szerint. Amelynek kutatóit a legjobbak között jegyzik, a matematikában (Lovász László, Barabási Albert-László), a neurobiológiában (Freund Tamás), hogy csak azt a két tudományterületet említsem, amely a digitalizáció, a mesterséges intelligencia térhódításának csúcsterülete. Valamennyi intézetnek kiterjedt kapcsolatrendszere van a nemzetközi tudományos életben, ahol értetlenül szemlélik magyar kollégáik vegzálását. És ettől miért lesznek a vállalkozásaink versenyképesebbek?
Pálinkás József: A közpénzből létrehozott tudás közkincs | Magyar Hang
Tudás nélkül nem kerülhetjük el az ökológiai katasztrófát, de tudás kell ahhoz is, hogy egy országot jól kormányozzunk - fogalmazott Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke pénteken a Tanácstalan köztársaság című vitaesten.
A fentebb jelzett cikk idézi a Rákosi-kort, amely szerint „az autonómia nem azt jelenti, hogy azt kutatunk, amit akarunk, hanem azt, hogy úgy kutatunk, gondolkodunk, ahogy akarunk.” De szögezzük le, az autonómia mindössze azért kell, mert enélkül nincs tudomány!
A kormány azt viszont mondja meg, hogy mit kellene tenni a kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése érdekében. Hogy miként működtessenek saját fejlesztőhelyeket a kkv-k, és építsenek kapcsolatot egyetemekkel, tudományos intézményekkel, multikkal, mint teszik ezt mindenütt a világban. Válaszra vár, hogy miért csökken évről évre a kutatás támogatása, távolodunk a lisszaboni stratégiában célul kitűzött 3 százalékos GDP-től. A kormánynak miért nincs innovációs stratégiája a vállalatok köré települő startup cégek, a kutatóhelyek, az egyetemek köré települő spin-off cégek létesítése, a digitális szolgáltatások ökoszisztémájának kiépítésének, megteremtése érdekében? De ha a kormány nem tud innovációs klímát elősegíteni, miért támadja az Akadémiát, ahol ez kiválóan megvan?
Lovász László néhány hete nyilatkozta, hogy a lemondás gondolatával foglalkozik. De nem akarja az Akadémiát ebben a nehéz helyzetben magára hagyni. Aztán most elengedte a kutatóintézeteket. Elárulta az Akadémiát, önmagát? Salamon döntése rémlik fel nekem. A király elé állt két nő, mindketten maguknak követeltek egy csecsemőt. Salamon parancsa: a csecsemőt ketté kell vágni. Az igazi anya lemondott a gyerekről, győzött az igazság, megmenekült a gyermek.
Egy helyben járva: hiányoznak az innovatív iparágak Magyarországon | Magyar Hang
Arra lenne szükség, hogy innovatív – például biotechnológiával, a gyógyászattal vagy akár űrkutatással foglalkozó – vállalkozások telepedjenek meg hazánkban.
Hol az analógia? Ott, hogy ha nincs megállapodás, a mindenre kész kormány az akadémiai intézeteket szétszedi, egyes részeit felszámolja, másokat beolvasztja különböző intézményekbe, s a nemzetközi sikerekkel rendelkező tudományos hálózat megsemmisül. Maradjanak együtt, s talán átvészelik ennek az országromboló hatalomnak a működését. Talán már kevés ideje marad a rombolásra. Ha egyben marad a hálózat, talán nagyobb a túlélés esélye. Visszatérve a vitatott cikkhez: jogos a „bicskanyitogató” jelző, de a fenti összefüggésben.
A szerző a Kutatási, Technológiai és Innovációs Tanács egykori elnöke
A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/11. számában jelent meg, 2019. március 14-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/11. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
