Mindent tudnak rólunk

Az utóbbi hetekben ismét érdes vita bontakozott ki arról, mennyire megbízhatók a közvélemény-kutatók, avagy megrendelésre bármit mérnek, vagy akár annak ellenkezőjét is. A legnagyobb presztízsveszteséget a 2002-es választás idején szenvedték el a kutatók, amikor négy nagy cégből három fölényes fideszes győzelmet jósolt, helyette jött a bukta. Azóta sokat finomodtak a módszerek, 2018-ban egészen pontos mérésekkel álltak elő, bár előzetesen megkapták a magukét, akkor épp a Fidesz támogatásával vádolták őket. Hiába, nem hálás szakma. A hangos bírálóknál lehetünk talán kicsit megengedőbbek, ha a helyén kezeljük a valamilyen úton-módon nyilvánosságra kerülő adatokat. Illetve azt is figyelembe vesszük, milyen módszertannal és mekkora mintán végezték el a felmérést. Minél több a bizonytalan válaszadó, annál torzabb lehet az eredmény – márpedig bizonytalan, akár a kérdésekkel is befolyásolható honfitársból nincs hiány. Nem mentegetem őket, egyszerűen csak nem kell szentírásként tekinteni az adatokra.

Érdemes azt is tudni, hogy a felmérések többsége nem a nyilvánosságnak készül, hanem pártok rendelik meg, és ha már fizetnek érte, nyilván valós adatokhoz akarnak jutni. Ettől persze még bőven lehetnek hibák az adatsorokban. Alig két hét, és itt a választás, utána okosabbak leszünk. Ami ennél fontosabb és izgalmasabb, hogy mi zajlik a háttérben, mit mérnek, vizsgálnak döntően a kormánypárt számára a tűzhöz közeli elemzőcégek. Merthogy az ő értelmüket és lényegüket (megélhetésüket) ezek a munkák adják, nem csoda, hogy a kormányközeli Századvég és Nézőpont Intézet egymással is versenyez a jobbnál jobb megbízásokért.

Az előbbi kapja az igazán zsíros falatokat, valósággal sokkoló, milyen összegű szerződések kerülnek olyankor a nyilvánosság elé. Az év elején tudta meg például az Átlátszó, hogy az idősek társadalombeli szerepét 1,44 milliárd forintból vizsgálhatja a cég, de ha összeadnánk az elmúlt három év ismertté vált kormányzati megbízásait, akkor tízmilliárd feletti összeg szerepelne a papíron. Méghozzá közpénz, mindannyiunk adójából, ami csak és kizárólag a Fidesz hatalomtechnikai céljait szolgálja. Kevesen gondolnak bele, de Orbán rendszerének ez adja az egyik fő erejét: az információ birtoklása. Milliárdos kutatások, Kubatov-listák, big data technológiák. Huszadik és huszonegyedik századi módszerekkel egyszerre élnek, használnak tömbbizalmikat és Washingtonból vagy Tel-Avivból beszerzett analitikai rendszereket egyaránt.

Tettek bele munkát az elmúlt huszonöt évben, ez is kétségtelen, összességében olyan előnyhöz jutottak, aminek töredéke sem áll egyetlen ellenzéki pártnak sem a rendelkezésére. Megkérdeztünk pár szakértőt, azt mondták, egy ötezer fő – ami igen jelentősnek számít – megkérdezésén alapuló felmérés 25–30 millió forintba is kerülhet, márpedig a Fidesz tömegével végeztet el ilyen kutatásokat. Ezen a szinten a párthovatartozásnál sokkal mélyebbre is tudnak ásni, nemhogy országosan, de a megyéknél is kisebb területekre bontva tudják mérni, hol milyenek az erőviszonyok, milyen a társadalmi-politikai aktivitás.

A politikát kicsit is értők és figyelők körében jól ismert tény, hogy a PÁRT szinte minden intézkedést, kampányt mér, tudja, melyik milyen hatást vált ki, mire érdemes rámenni, melyek lehetnek azok a pontok, melyekre tüzelve komolyabb kárt tudnak okozni az ellenzéknek. Ami működik, azt lövik tovább, ami kevésbé, azt ejtik. A propaganda pedig hűségesen kiszolgálja őket, a rendszer meggyengítésében kulcskérdés, hogyan sikerül elérni, megszólítani azokat (tömegeket), akik nem látogatják, legalábbis nem tudatosan a hírportálokat és nem olvasnak országos – független, kritikus – hetilapokat. A várható május 26-ai eredményeket ennek is be kell majd tudni, de akárhogy alakul, a mi üzenetünk nem lehet más, mint hogy dolgozni, küzdeni kell tovább a normális közbeszédért és a szabad információáramlásért.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!