Magyar kormányfő utoljára majdnem 14, Orbán Viktor pedig 18 éve járt hivatalos látogatáson az amerikai elnöknél. Pedig a magyar miniszterelnök még 2016 nyarán Tusnádfürdőn a hivatalban lévő állam- és kormányfők közül mindenkinél előbb jósolta meg Donald Trump győzelmét. S nemcsak megjósolta, de az ország és Európa szempontjából a legjobb választásnak nevezte. Ezek után a hazai jobboldal érthető módon örült a demokraták bukásának és a kétoldalú kapcsolatok javulását várta Trump érkezésétől. Ehhez képest kimondottan csalódott volt, hogy a kétségkívül javuló magyar–amerikai viszony ellenére csak nem jött össze a várva várt közös fénykép.
De mielőtt az ehhez vezető utat felvázolnánk, és a találkozót értékelnénk, szögezzük le, hogy Washington és Budapest kapcsolata nem a Fidesz 2010-es hatalomra jutásával romlott meg. Az amerikai külügyminisztérium nemrégiben kinevezett, az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Philip T. Reeker például a 2000-es évek közepén a budapesti nagykövetség ügyvivőjeként közösen munkálkodott Gyurcsány Ferenc megbuktatásán. De hatalomra jutása után Barack Obama is negatív kontextusban, Ukrajnával egy sorban emlegette a csőd szélén egyensúlyozó Magyarországot.
„Amerika szelleme és szíve is megváltozott Magyarország iránt" | Magyar HangA Fidesz 2010-es győzelme után aztán még inkább megromlott a viszony, Washington pedig egyre keményebben bírálta az Orbán-kormányt, míg magyar részről azzal vádolták az amerikai külügyet, hogy beavatkozik a belügyekbe. Már Hillary Clinton akkori külügyminiszter 2011-es budapesti látogatásában sem volt sok köszönet, ám a mélypontot a 2014-es kitiltási ügy jelentette.
A George W. Bush 2006 kora nyári budapesti útja után fokozatosan beálló mosolyszünet után már eljött az ideje, hogy javuljanak a kétoldalú kapcsolatok, és Trump színre lépésével szép lassan meg is kezdődött az olvadás. A két vezető sok tekintetben hasonló, egészen pontosan illiberális attitűdje annak ellenére jó alapot teremtett ehhez, hogy a State Departmentből továbbra is fejcsóválva figyelték Orbán lépéseit. Így a demokrácia magyarországi helyzetét, de főképpen Budapest amerikai szemmel túlságosan közeli kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
Segítette a kapcsolatok normalizálását, hogy az amerikai külpolitikában mindinkább áthelyeződnek a hangsúlyok az értékekről az érdekekre. Az új nagykövet érkezésével ez mindinkább látszott, mint ahogy az is, hogy a nyomásgyakorlás helyett Washington pragmatikusan inkább szép szóval próbálja eltávolítani Moszkvától és Pekingtől, és jobban magához kötni Magyarországot. Közben persze a hadiipari megrendelésektől az amerikai katonáknak Magyarország területén szabad mozgást biztosító kétoldalú katonai-védelmi megállapodáson át (DCA) az amerikai cseppfolyósított gáz vásárlásáig nagyon is hatékonyan érvényesíti az érdekeit. A találkozó eme legfontosabb előfeltételeinek teljesülése után már nem volt igazán akadálya a kézfogásnak.
Jeszenszky: Nem hiszem, hogy a fegyvereladáson múlt a találkozó | Magyar HangFőképp úgy, hogy az nagyon is beleillik az Európai Unió megosztását célzó amerikai elképzelésekbe. Ezt a nyugat-európai elittel szemben az euroszkeptikus közép-európaiakat felemelő, és kitüntetett figyelemmel kísérő törekvést jelezte már Steve Bannon ténykedése, valamint a Berlinre és Párizsra erősödő nyomás. S miközben például Mike Pompeo külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta berlini látogatását, Donald Trump az elmúlt két hónapban sorra fogadta előbb Andrej Babis cseh, majd Peter Pellegrini szlovák, végül Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. Varsóba pedig nemsokára ellátogat, de a lengyel atlanti elkötelezettség enélkül is nyilvánvaló.
Ezt a pragmatikus és cinikus amerikai hozzáállást demonstrálta a találkozó is. Trump Európának odaszúrva és Orbánnal kimondottan baráti hangnemet megütve nyilvánosan megdicsérte Magyarországot az illegális migrációval szembeni fellépéséért, a keresztény közösségek védelméért. Ezt még megfejelte azzal, hogy a magyar kormányfő szigorú ember, de nagy tisztelet övezi. Megjegyezte még, hogy Orbán személye, politikája kicsit ellentmondásos, de ebben Trump nem talált semmi rosszat, mert szerinte ő maga is ilyen. Demokráciáról, jogállamiságról csak szőrmentén esett szó, és Orbánnak ebben Trumpon kívül még az orosz–amerikai találkozó bejelentése és a Teherán és Washington közötti feszültség kiéleződése is segített. Ezek a témák ugyanis jobban érdekelték az újságírókat.
Miért hívta fel Trump Putyint? | Magyar HangAzért a fősodor sajtó rosszallóan írt az egész találkozóról, s reménykedve jegyezte meg, hogy azért szűk körben minden bizonnyal a problémák is felmerültek. Ha így is volt, nem ez marad meg a nyilvánosság számára erről a megbeszélésről. Most mindkét fél elérte, amit akart, a fénykép valódi ára pedig majd később derül csak ki. Azért ne legyünk meglepve, ha milliárdos katonai beszerzésekről szólnak majd a hírek. Mint ahogy azon se, ha Orbán tovább folytatja a Moszkva, Peking és Washington közötti egyensúlyozást, és az év végén Putyinnal ugyanúgy egyetért majd, mint most Trumppal.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!
