Aggódom Líviáért

Járóka Lívia, az Európai Néppárt jelölése alapján EP-alelnökké választott fideszes politikus nagy terveket dédelget az európai szegénység felszámolására – terveiről az Inforádiónak adott interjúban beszélt. Azt mondta, az európai romastratégiát ki szeretné „nagyítani még ötször annyi emberre, 120 millióra, ugyanazokkal az integrációs eszközökkel”.

Hazánkban a szegénység leginkább az elmaradott térségekben élő, sokszorosan hátrányos helyzetű cigány családokat érinti. Sajnos a fideszes EP-képviselők által kidolgozott európai romastratégiának itthon eddig semmilyen eredményét nem láttuk. Akkor hallottunk róla utoljára, amikor az Orbán Viktor stratégiai partnere, Farkas Flórián felügyeletére bízott 1,6 milliárd forint kriminális módon eltűnt. Pedig abból a pénzből valóban lehetett volna néhány ezer emberen segíteni. Azt azonban érzékelhettük, hogy – főleg az uniós politikai színtéren – az egekig felmagasztalták ezt a romastratégiai programot. Főleg a Fidesz képviselői – köztük Járóka Lívia – büszkélkedtek vele.

Járóka nem egy mezei politikus. Nem olyan, mint Farkas Flórián vagy a rákosmentieket a migránsoktól a testével is megvédő Dunai Mónika. Járóka Lívia komoly szakember, például a hazai cigányság helyzetét tudományos kutatóként is vizsgálta egy időben.

Ezért neki elhiszem, ha a saját kutatásaira hivatkozva azt mondja: „a szegénységstratégiák egyharmada nem pénzhiány miatt nem tud létrejönni, hanem mert az integrálni vágyott emberek egészségi állapota nem engedi meg, hogy a gyárban rövid idő után be tudjanak állni dolgozni. Az állandó átképzésekre van európai uniós forrás, ezzel nincs gond. Azzal viszont van, hogy a legszegényebb közösségekben élők már gyerekkorban nem kapják meg a megfelelő vitaminokat, nyomelemeket”. És hogy emiatt „nagykorukra, a deviáns viselkedések miatt is többszörösére emelkedik a súlyos betegségek kockázata”. Azt is elhiszem neki, hogy „a betegségek óriási nemzetgazdasági kiesést okoznak. Hiába kompenzáljuk a hiányt azzal, hogy újabb munkaerőt hozunk be mindig, ha nem figyelünk arra, hogy a fiatal közösségek ne betegedjenek meg. Hiszen így az egészségügyi kiadások nagy része arra megy, hogy a legszegényebbeket gyógyítsuk” – így látja a helyzetet Járóka.

Elhiszem neki, hogy ez így van, hiszen ő a kiváló CEU kurzusain ragyogóan kiképzett és megfelelően érzékenyített politikus. Járóka Lívia tanult ember, sok okosság szabatos megfogalmazására és előadására képes. Mégis azt gondolom, túl hosszú ideje él Brüsszelben, a magyar rögvalóságot már nem nagyon ismeri. Talán többet és hosszabb időkre jöhetne haza, és ellátogathatna a végekre is.

Nem tudom, értesült-e például arról, hogy egy szabolcsi telepen elzárták a vizet. Nem csak a vezetékest, vízdíjtartozás miatt, hanem a közkutakat is. Azokat a pumpakutaknak nevezett csapokat zárták el, ahonnan korábban még boldog-boldogtalan vételezhetett ivóvizet a szabolcsi falvakban. Hangsúlyozom: térítés nélkül. Mert az ivóvíz járt az embereknek. Magyarországon 2019 nyarán egy szegények lakta településrészen – nevezzük nevén, a cigánysoron –, a rekkenő, 38 fokos hőségben elzárták a vizet. Ezért talán a régóta nem használt ásott kutakból húzhattak fel fürdetéshez, mosáshoz, locsoláshoz – nemkívánatos „nyomelemekkel”, fertőzött – vizet, s ki tudja, lehet, főztek is belőle. Talán még a szomjukat is azzal oltották. Ha egyáltalán van még ásott kút ott, a cigánysoron.

Egy fiatal, hétgyermekes anyuka elkeseredetten nyilatkozott reménytelen helyzetükről. Egy rendőrautóban két rendőr járta a falut, látszott rajtuk, ők is értetlenül állnak a kialakult helyzet előtt, és meglehetősen tehetetlennek tűntek, amikor az utcán összegyűlt cigányok tőlük várták a törvényes állapot helyreállítását, ivóvízhez jutásuk biztosítását.

Amikor Kisvárda térségében a nagy vihar levitte jó néhány nagyon szegény ember feje felől a tetőt, és kétségbeesve álltak az emberek egy riporter mikrofonja előtt, egyiküknek sem Járóka és az uniós romastratégia jutott eszébe, hanem a kispénzű magyar emberek, akiktől kis összegű, ötszáz forintos támogatásokat kértek, hogy meg tudják venni az alapanyagot a tető helyrehozására. Mert van, aki a munkát elvégezné. A szegény emberek jóindulatára számítanak a viharkárt szenvedett nyírmadai cigánysoron.

Járóka Lívia eközben azt tűzte ki célul, hogy a szegénységben élő gyerekek megkapják a nyomelemeket meg a vitaminokat, hogy egészséges felnőtté váljanak, akik aztán be tudnak majd állni gyártósorra dolgozni, hogy ne kelljen behozni ide az idegen munkaerőt. És még az egészségügyi kiadásokért is aggódik az EP-alelnök, mert az a legszegényebbek gyógyítására megy el. Én Járóka Líviáért, a lelki egészségéért aggódom… Járóka szerint „a következő öt évnek a szegénység felszámolásáról kell szólnia”. És ez szerinte úgy lehet, „ha a forrásokat jobban leellenőrzik”. Talán a biztosított uniós források elköltését kellene jobban ellenőrizni, például az Európai Ügyészség segítségével.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/28. számában jelent meg, 2019. július 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/28. számban? Itt megnézheti!