Orbán Viktor és az álszemérem etikája

Orbán Viktor új, unortodox kánont ír a szexualitásról. Az adriai orgia kapcsán a miniszterelnök az Országgyűlésben fejtette ki, mennyire beteg dolognak tartja, ha valaki saját maga készít vagy a jelenlévőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog.

A Borkai-felvétel kapcsán számomra a legmegdöbbentőbb élmény az, hogy a megörökített aktus milyen mélységesen proli, milyen híven reprezentálja a kultúramentes, újgazdag veretést, amint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elitje a gazdagság, a high life, az elithez tartozás élményét elképzeli. Nemhogy Silvio Berlusconi, de még a sebhelyes arcú Tony Montana is fényévnyi távolságra van a Fekete Pákó gajdolásának ütemére reszelő politikusbűnözőtől. Borkai Zsolt és haverjai minden bizonnyal első osztályú gazemberek, ezt azonban a legcsekélyebb stílus és karizma nélkül vezetik elő.

Nyilvánvaló, hogy egy kereszténységgel és családapasággal kampányoló polgármester számára több mint kellemetlen a közös dugás huszonéves lányokkal, és tovább súlyosbítja a helyzetet, ha ezek a lányok prostituáltak, amire igen nagy az esély. Fekete Pákó diktálta taktusokra ötvenes csávókkal orgiázni aligha az a szexuális fantázia, amitől fiatal csajok bugyija nedvesedni kezd – s míg a közvélemény a keféléssel foglalkozik, egyre kevesebb figyelem jut a tényleges botrányra, arra, hogy az önfeledten orgiázó fideszesek milyen súlyos károkat okoztak a győrieknek és a közvagyonnak: milliárdos telekspekuláció, milliós zsebpénz Borkai Zsolt fiának, olyan gazdagodás és életvitel, amely a polgármesteri illetményből nyilvánvalóan nem fedezhető. Nyomozás nem zajlik, az ügyészség nem vizsgálódik, Borkai Zsoltot pedig Győr lakói újraválasztották.

Ebben a helyzetben szólal meg a miniszterelnök, és előadja, hogy beteg dolog videót készíteni egy szexuális aktusról. Nem a belügyminisztert és nem a rendőrséget utasítja, nem kezdeményez parlamenti vizsgálatot, hanem kijelenti, hogy home-videót készíteni beteg dolog. Egyébként jelzem, hogy ezt az illiberális álláspontot sem a szexuálpszichológia iskolái, sem a kereszténység egyházai nem erősítik meg. A szexualitás egyetlen ismert szabálya az, hogy az aktus nagykorú résztvevői azt szabad akaratukból vállalják. Lehetnek bármennyien, a nemük lehet bármilyen, akár foroghat vagy akár leállhat a kamera, ha ők erről tudnak, és nincs kifogásuk ellene.

Szerintem az a beteg dolog, amikor egy miniszterelnök egy korrupt polgármestert védelmez. Az a beteg dolog, amikor egy miniszterelnök egy szexuális aktus rögzítésének megítélésével foglalkozik, és nem annak megítélésével, hogy a vazallusai meglopják a kincstárat. Az a beteg dolog, amikor egy miniszterelnök szemforgató prüdériával mérgezi a társadalmat, csak hogy bűnszövetkezete minél tovább lophasson. Az a beteg dolog, amikor Orbán Viktor ennyire beteg viszonyt hirdet a szexualitáshoz, miközben jól tudja, milyen sok embert nyomorít meg az egészséges és mindennapos vágyak iránti szégyenérzet. Amikor Orbán Viktor októberben a vén, perverz Silvio Berlusconival találkozott, aki kiskorú prostik kényeztetését sem veti meg, vajon neki is kifejtette a helyes szexualitást illető véleményét? Vagy ezt csak nekünk, magyar állampolgároknak tartogatja? Ennek megítélése pedig különösen súlyos Orbán Viktor hatalomhoz és pénzhez fűződő patológiás viszonyának ismeretében, a miniszterelnök cezaromániájának és falánkságának mértéke ugyanis bármilyen szexuális zavar tüneteivel kiállja az összevetést.

A Jobbik olimpiai bajnok parlamenti képviselője felvetette, Orbán Viktor pedig támogatja, hogy az orgiázás elégséges indok legyen megvonni az olimpiai járadékot. Jelzem, hogy végtelenül nem értek egyet az olimpiai járadékok folyósításával, az olimpiai érmeseket ez a társadalom e nélkül a juttatás nélkül is erőn felül jutalmazza – elég csak számba venni, hányan lettek közülük sikeres politikusok. Az olimpiai bajnokok nagyvonalú juttatásokban részesülnek, gazdag emberek, ez a pénz jobb helyen lenne akár az élsport áldozatainál, akár idős, szegény sportolóknál, de akár maradhatna is az adófizetők pénztárcájában – az azonban elfogadhatatlan, hogy csak mert egy olimpikon a képmutató, tolvaj politikai osztálynak nem tetsző módon közösül, elvehessék tőle azt, ami szerintük egyébként megilleti. Ha bűncselekményt követ el, ez az eljárás talán lehet jogos – de ízlésbeli nézeteltéréseket szankciókkal megtorolni biztos, hogy nem európai tempó.

Ez a közel-keleti teokráciák működése: az Iszlám Államé, Szaúd-Arábiáé és Iráné. Borkai Zsolt minden jel szerint az egyik legalávalóbb fideszes, ami nem kis szó, de akkor is vannak jogai, akkor sem szabad mellőzni a számonkérés egyetlen korrekt módját, ami pedig bíróságon, jogszabályok alapján történik. Akármilyen hitvány alak, joga van azzal és ott közösülni, akivel és ahol csak akar, ha abba valamennyi résztvevő beleegyezik. Akármilyen hitvány alak, joga van ahhoz a pénzhez, amit a lólengéssel keresett – ahhoz azonban nincs joga, hogy lopjon a közösből. Sajnálatos, hogy a miniszterelnök ezt épp fordítva látja.

A Magyar Hangban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!