Árnyékgyógyászat

Egy ismerősöm évtizedeken át küzdött a rákkal. Szervezetét a betegség több hullámban támadta, és sokáig úgy tűnt, az élet áll nyerésre: a kétségbeesett defenzívát a tünetmentesség boldog évei követték, a küzdelem végül mégis a beteg korai halálához vezetett – hatvanéves sem volt, amikor a koporsóba fektették. Hatalmas energiával vívta harcát, amelynek első hullámát úgy nyerte meg, hogy visszautasította az operációt, a sugárkezelést és a kemoterápiát, s alternatív gyógymódok alkalmazásával állította meg a betegséget. Így amikor évekkel később a rák kiújult, igyekezett az orvoslás mögötti szervezett világot mozgósítani: sámánt, természetgyógyászt, napkeleti csodadoktort, boszorkányt, energetizáló gyógyítót, füvesembert, sarlatánt és egyéb népi bölcseket, akiket csak az ismerősei ajánlottak neki.

Magam is úgy tapasztaltam, hogy a nyugati orvostudomány tudása és képessége behatárolt, sokszor csak a tünetek kezelésére alkalmas, s miközben elképesztő eredményekre képes a sebészet és a gyógyszervegyészet terén, sokszor esélytelen olyan helyzetekben, ahol egyik-másik alternatív gyógymód vagy akár egy érzelmileg jól megalapozott placebokezelés hatékonynak bizonyul.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a multinacionális gyógyszercégek profithajhászata sokak bizalmát kikezdi az intézményes orvoslásban. Az Egyesült Államokban évente ötvenezer ember hal bele a kockázatokat elhazudó gyógyszergyárak fájdalomcsillapítóinak mértéktelen fogyasztásába, a receptre kapható opiátszármazékok a túladagolásos halálesetek hatvan százalékáért felelnek – az amerikai gyógyszermultik a drogkartellekhez foghatóan veszedelmes gyilkosok.

A magyar egészségügyből túl sokan menekülnek: orvos, ápoló és beteg egyaránt. A túlhajszolt orvosok, a végletekig zsigerelt nővérek, a lerúgott, koszvadt kórházak, ahonnan nemcsak korszerű eszközök tömege hiányzik, de sokszor a szappan és a vécépapír is, finoman szólva sem kecsegtetnek a gyógyulás reményével. Aki egyszer a rendszerbe kerül, annak számolnia kell azzal, hogy nehezen felbecsülhető mértékű kockázatot vállal a hanyagságból fakadó fertőzések képében.

A közösségi médiát ellepik a mindennapos rémhírek, az önjelölt szakértők és a manipulatív hirdetések, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy végre törjön meg a bizalom a fehér köpenyes, istenkomplexusos orvosok tevékenysége iránt. Az állami és privát egészségügy mögötti térben számos szakképesítés nélküli gyógyító talál jó üzleti
lehetőséget mások betegségében. Az alternatív gyógyászat nemcsak a hivatalos orvoslás intézményes és tudományos árnyékában zajlik, de abban az értelemben is árnyéka annak, hogy akkor is felépüléssel kecsegtet, ha arra már nincs objektív esély. Az árnyékgyógyászok három csoportjának tagjai kapzsiságuk és az általuk kínált terápiás eljárások gyógyhatásának mértékében jól megkülönböztethetők.

I. Sarlatánok. Jellemzően nem szociopaták, inkább ártalmatlan csalók, akiket sokszor nehéz megkülönböztetni azoktól a természetgyógyászoktól, akiknek tényleges szaktudásuk és gyógyítási képességük van. Nem konkurálni akarnak az orvosokkal, hanem kiegészíteni az azok által nyújtott gyógykezelést, így sokszor hosszú időre pácienseikké teszik alanyaikat, akiknek valamennyi problémájára megoldást ígérnek, legyen az akár elhúzódó betegség, akár szerelmi csalódás, akár munkahelyi konfliktus. Vitaminokkal kereskednek, étrendet, teafüveket, mágikus kristályokat árulnak, vízereket térképeznek fel, sokszor démonokat is űznek – személyből húsz–harmincezer, lakótérből harminc–ötvenezer forintért. Áldást tesznek fel, rontást vesznek le, de a javukra legyen írva, hogy nem a rák gyógyításának receptjét kínálják, hanem egy üdvtant, egy életmódot, számos terméket és sok-sok empátiát. Kezeléseik nyomán a placebohatás kalkulálható, és a méregdrága vitamin meg az energetizáló gyógykristály sem árt.

II. A rák vámszedői. Nem sarlatánok, hanem gátlástalan szociopaták. Ahogy az élősködő a gazdatestre akaszkodik, úgy vonódnak be pácienseik rák ellen folytatott, sokszor éveken át zajló küzdelmébe. Gyógyulást ígérnek, amelynek két feltétele az előírások pontos betartása és a pozitív gondolkodás. Bármiféle sikerre a legtermészetesebb módon tartanak igényt, s minden kudarcért a beteget hibáztatják, akinek a gondolkodása bizonyára nem volt elég pozitív, esetleg hagyományos gyógykezeléssel próbálkozott. A rák vámszedői módszeresen élősködnek a betegeken, jól tudják, hogy az elhúzódó küzdelem – járjon bármilyen eredménnyel – kiváló pénzügyi lehetőség számukra.

III. Csodatevők. Ha a sarlatánokban már nem hisz a beteg, a rák vámszedői pedig eltűnnek, betegük halála ugyanis ártana a marketingjüknek, a csodatevő dementorok lépnek színre. Ravaszságuk és gátlástalanságuk határtalan: sokszor szabályosan kérkednek a gazdagságukkal – így próbálnak bizalmat kelteni és megalapozni a számukra sikeres együttműködést. Nem válnak a rák elleni küzdelem részévé, legfeljebb egy-két konzultációra vehetők rá, ott viszont csupa jó hírrel szolgálnak. Egyikük egy végstádiumú nőt leutaztatott a keleti határ mellett fekvő palotájába, ott rákötötte egy gépre, amely berregett, sípolt és villogott, majd kezét a páciens vállára téve közölte, hogy az illető nem is rákos, teljesen félrekezelték, s ez betegítette meg. A rendelőt beragyogta a csoda – a világ legjobb hírének és a raktárból hozott főzetnek az ára pedig több százezer forintra rúgott. A páciens örömkönnyek közt fizetett – ugyan ki ne tette volna a helyében? A csodatevő kezet nyújtott, és azzal búcsúzott, hogy rá már nem lesz szükség. Az asszony három hónappal később halott volt.

Egy magamfajta laikus nem tehet többet, mint hogy kiírja magából a keserűséget és a dühöt, mielőtt az megbetegíti, s reménykedik, hogy írása talán jelzésként szolgál a bajba jutottak számára: az alternatív gyógyászat legfeljebb az orvosi kezelés kiegészítésére lehet alkalmas.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/2. számban? Itt megnézheti!