Hoppácska, amíg mi Trumpra meg a koronavírusra ügyeltünk, és az új NAT miatt kezdtünk újult erővel acsarkodni egymásra, szóval, amíg nem figyeltünk oda, ripsz és ropsz újjáalakult a Munkásőrség.
Eskü, nem Hírcsárda, a Magyar Hangon olvashatták először.
Olyannyira nem, hogy a régi-új szervezet – amely Munkásőr Társaság néven rehabilitálta saját magát – soraiba várja mind az egykori munkásőröket, mind a „nyomdokaikba lépni kívánó, nem ijedős fiatalokat”.
Ilyenkor jó korosabbnak lenni, mert hát hiszen nekem vannak munkásőrös emlékeim! Nosztalgiaírás következik.
Először is az általános iskola. Nyolcadikban elvették az úttörőnyakkendőmet. Mondanám, hogy rendszerellenes lázadásból kifolyólag, de sajnos nem, csupán kicsit élénk srácok voltunk. Mindenesetre egyáltalán nem bántuk, mert így, amíg a többiek a tűző napon aszalódtak a május elsejére készülvén, mi, számkivetettek, lent focizgattunk az árnyasban. Hát nem is tartott sokáig a szabadság, csapatvezető pajtás elég gyorsan rájött, hogy az az igazi büntetés, ha visszaadja úttörőségünket, sőt, kineveztek minket csapatzászlósnak, így az összes ilyen-olyan megmozduláson, és azok valamennyi próbáján ott kellett kínlódnunk az ifjúgárdistákkal (az nagyon gáz társaság volt), meg a rendőrökkel, katonákkal, munkásőrökkel, mikor milyen egyenruhásokat álmodott a bizottság biodíszletnek. Amúgy a munkásőrök elég egyszerű arcok voltak, sokat lógtak cigarettázási céllal, és ha volt alkalmuk, egy sört is beborítottak a szünetekben.
Civil szervezetként újjáalakult a Munkásőrség | Magyar Hang
Ha nem tudta, mi hiányzik a magyar közéletből, vagy a félkatonai szervezetek világából, akkor szolgálhatunk egy meglepő hírrel. Az „Ellenforradalom 1956" avagy „Kommunista oldal" elnevezés alatt futó Facebook-oldal röpítette világgá a hírt néhány napja, hogy civil szervezetként hivatalosan is újjáalakult a Munkásőrség.
A középiskolában is volt munkásőr kapcsolatom, a politikai gazdaságtan tanárom tartozott a testülethez. Őt nagyon bírtuk, abszolút szórakoztató volt nála az ötéves tervből elégtelenre felelni. Egyszer valami hétvégi gyakorlatra indult közvetlenül a szakközépből, úgyhogy egyenruhában jött dolgozatot íratni, puskázni tilos, mondta, és lecsapta a gépfegyverét az asztalra. Ó, boldog gulyáskommunista évek!
Amikor pedig 1989-ben a magunk megfontolt 17 esztendős fejével megalapítottuk odahaza a Fidesz alapszervezetet, a vagyonosztáskor az egykori munkásőröknek is otthont adó szolgálati lakásos épületben kaptunk irodát, ami szerintem tök jó tréfa volt. Viszont annyira nem voltunk jóban a szomszédokkal.
Szóval tudom, hogy a permanensen kommunistaveszedelemtől fenyegetett hazában illik komolyan venni a régi párt új ökleit (egyébként azt figyeltem meg, hogy minálunk a volt MSZMP tagok szoktak legjobban rettegni a kommunistáktól, bizonyára, mert jól ismerik őket), de inkább vicces ez az egész.
Még az önkéntes rendőr-mozgalom rehabját várom, mert azok legalább aljasok voltak a végtelenségig. És hát ez a műfaj sokaknak menne most is.
