Válaszol az evangélium arra a kérdésre, miként támad a sátán. Krisztust háromszor kísértette meg: vagyont, hírnevet és hatalmat ajánlott neki – a Megváltó mindhármat visszautasította. Első hallásra meghökkentőket tanított a Názáreti. Például ezt: „Hallottátok a parancsot: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” (Máté, 5,43–48)
Még számos hasonlót idézhetnénk, az ellenségszeretet a kereszténység egyik legnehezebb tanítása. Könnyebbíti a megértését, ha olyasmit él át az ember, amely a minap Budapesten történt: egy Niedermüller nevű kereszténygyűlölő vastagon beolvasott a „fehér, keresztény, heteró” népeknek, „rémisztő képződménynek” minősítette őket.
Ilyen lett volna a Niedermüller-ügy egy normális Magyarországon | Magyar HangTöbb sem kellett a kormányzati kommunikációnak. Az amúgy érdektelen, kocsmai színvonalú „gondolatot” és az ugyanolyan színvonalú Niedermüllert elkezdték módszeresen „habosítani”, ahogy a kommunikációs zsargon az ilyesmit mondja. És lám, lett is nagy balhé. Összeverődött néhány száz „fehér, keresztény, heteró” Budapest közepén – és bebizonyították, hogy ennek a Niedermüllernek bizony van oka olyanokat mondani. Magukból kivetkőzött alakok idézték meg József Attila A szigeten című versét (1934-ből):
„csámpás Wotanok téglavörös arccal,
több mecklenburgi kisiparos dalkar
zajongta, hogy csak ő van a világon
és megvalósul a keleti álom!
Barna szmokingban huzták a zenészek –
de kinek huzták? melyik nép a részeg?”
A kormányzat bő sugárban locsolta az olajat a tűzre. Semmire sincs nagyobb szüksége a rezsimnek most, amikor kezdenek szétesni az orbáni „sikeres Magyarország” kulisszái, mint a heccekre. Sikerült is felmutatniuk a valóban rémisztő – álkereszténységet.
Hodász András ritka bátorságról tett tanúbizonyságot. Merészelte az igazi krisztusi tanítást hangosan kimondani – a felheccelt „fehér, keresztény, heteró” népeknek. Nem is bocsátották meg neki. A Facebookon folyamatosan öntik rá a gyűlöletet azok, akik találva érzik magukat.
Házmesterország | Magyar HangSőt Hodász András még annál is bátrabb volt, amit első látásra gondolnánk. Ugyanis a kritikája nemcsak a heccelők és felhecceltek (néven nevezve a csőcselék) kritikája volt, hanem az egész rendszeré. Az eredeti mondás Martin Niemöller náciellenes lelkészé: „Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”
Álljon itt Hodász András bejegyzése, amelyet remélhetőleg majd a történelemkönyvek is idézni fognak, amikor korunkról emlékeznek meg: „Némák maradtunk, amikor a háború elől menekülő emberek ellen hónapokon át zajlott a félelem- és gyűlöletkeltés. Nem szóltunk, amikor azokat, akik saját nemükhöz vonzódnak, egy vezető politikus másodrangú állampolgárnak nevezte. Aztán pedofilnak. Akkor se lehetett hallani a hangunkat, amikor egy egész népcsoportra akasztották rá a bűnöző/ingyenélő címkét. Aztán szegény sorsú embereket ültettek a vádlottak padjára, elítélve őket azért, mert szegények. És mi cinkosul, némán hallgattunk. Amikor országos lapok listázták – azaz bélyegezték meg – különböző szempontok alapján honfitársaink tucatjait, köztük barátainkat is, alkalmat adva újra a kirekesztésre, gyűlöletre, bűnbakképzésre, ismét csak elfordítottuk arcunkat. Egyszer aztán valakinek volt mersze minket rémisztő képződménynek nevezni. És akkor történt valami: felháborodtunk, és kimentünk az utcára, hogy kikérjük magunknak. Most mondjátok meg őszintén: kik vagyunk mi? Minek hívnátok minket? Szégyellem magam.”
Hodász András: A mi álmainkat lopták el | Magyar HangA hamis próféta azzal csapja be a népet, hogy a bajaiért mást tesz felelőssé, míg az igaz próféta egyenesen a nép szemébe mondja, hogy bajainak oka nem egyéb, mint a saját bűnös élete. Hodász Andrást napok óta gyalázzák az „Orbán-keresztények”.
Ugyancsak Máténál olvashatjuk (5,11): „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam.” Tisztelet Hodász András bátorságának, amiért ki merte mondani az igazságot.
A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!
