Pénteken felkerült a parlament oldalára a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Nagyon erősen és meglehetősen szakszerűtlenül zanzásítva az a lényeg, hogy a kormány rendeletekkel irányíthatja az országot, amíg csak véget nem ér a vírusösszeomlás.
Rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség, ebben nagy vita nincs, olyannyira, hogy még az ellenzéki pártok is, ugyan módosításokkal, de támogathatónak tartják a tervezetet. Ám bekerült a szövegbe a következő is:
„Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Benyújtották a törvényjavaslatot, a kormány bármeddig fenntarthatná a rendkívüli jogrendet | Magyar HangHát, izé. Most nem kezdek hisztizni, amiért napok óta egyes kormányoldali arcok a nem kormányoldali újságírók bebörtönzésére sóvárognak, meg elégtételvételről írogatnak dörgedelmes ökörségeket. Lelkük rajta. De ez nagyon nem tetszik. Méghozzá az elmúlt esztendők szomorú tapasztalatai miatt.
Mondok egy példát:
Valamelyik állami intézménynél beüt a krach, amiről újságíróként információt kapok, persze nem hivatalosan. Azonnal megpróbálom felvenni velük a kapcsolatot, ami alapjáraton lehetetlen küldetés, hiszen egyszerűen nem állnak szóba velem. Közben felhívom egy-két régi kapcsolatomat, akik megerősítik, hogy igen, tényleg az van, amit hallottam. De az érintett intézmény nem reagál.
Megírom.
Erre már reagálnak, harsány féknyúzozás, ahogy lenni szokott, és az elmaradhatatlan csattanó, hogy megteszik a szükséges jogi lépéseket – ami veszélyhelyzetben a különleges jogrend alapján egytől-öt évvel fenyeget, hiszen hiába a többszörösen is megerősített információ, nekem az informátoraimat kell védenem.
Szóval ezzel a jogszabállyal minden rendben van egy olyan országban, ahol a nyilvánossággal és átláthatósággal is minden rendben van. Nekünk meg marad, hogy megpróbálunk bízni a hatalom korrektségében és visszafogottságában. Őszinte leszek: nem lesz könnyű.
