A számok makacs dolgok – mennyi is valójában a kormány 70 százalékos bérátvállalása?

A számok makacs dolgok – mennyi is valójában a kormány 70 százalékos bérátvállalása?

Acélgyári munkások tüntetése 2003-ban (Fotó: REUTERS/Balogh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Orbán-kormány legújabb munkahelyvédelmi intézkedéséről szeretném elmondani a véleményemet két tanmesét, anekdotát is felhasználva. Ilyen módon adott választ az országgyűlésben képviselőtársam komoly felvetésére az illetékes államtitkár, így talán én is megtehetem ezt.

A kormány nagy dérrel-dúrral beharangozott munkahelyvédelmi bejelentéséhez egy konkrét számadat, a 70 százalék tartozik. Annak megértetéséhez, hogy ez a szám mit jelent, Palkovics László miniszternek a bejelentést követően másnap újból neki kellett futnia, mivel az a szakújságíróknak sem volt egyértelmű, nem csak nekem, egyszerű politikusnak. Olyan helyzetbe kerültek, mint az egyszeri hajóskapitány és a személyzet. Kérdés a kapitányi hídról a gépházhoz: Mennyi? Válasz: Harminc. Újabb kérdés: Mi harminc? Válasz: Mi mennyi?

Nos, jelenlegi tudásom szerint nem arról van szó, amire elsőként gondolunk, nevezetesen arról, hogy az állam állja három hónapig a munkabér 70 százalékát. Nem, mert itt jön a csavar: annak a bérnek a 70 százalékát fizeti az állam, amelyet a dolgozó nem kap meg, amikor rövidített munkaidőre kényszerül. És hogy legyen dupla csavar is: a kormány csak azoknak a cégeknek segít, amelyeknek a rendelésállománya, bevétele legalább 15, de legfeljebb 50 százalékkal csökkent. Ennek bizonyítása érthető módon nem bemondásra megy, hanem a járási hivatalban kell dokumentumokkal igazolni.

Vegyük egy átlagos vendéglő példáját. Ami maradt számukra, az csupán az elvitellel, illetve kiszállítással értékesített étel. Ezzel jó esetben eléri az addigi bevételének a 30 százalékát, ugyanakkor igyekszik megtartani az alkalmazottait – tudjuk, milyen nehéz megfelelő képzettségű szakácsot, vagy gyakorlott felszolgálót találni. Ő azonban semmi támogatást nem fog kapni, mert a bevétele nem éri el az előírt 50 százalékot. Vagyis, ha valamivel könnyebb helyzetben lenne, több lenne a forgalma, akkor kapna támogatást, így azonban semmit. Következményként be fogja zárni a vendéglőt, az alkalmazottaknak pedig fizetheti az állam három hónapig az álláskeresési járulékot. S amikor a vendéglő majd teljes kapacitással újra indulhatna, lehet majd keresni a szakképzett munkaerőt. Normális ez?

A fentiek szerint egyébként a legnagyobb bértámogatás az 50 százalékon tovább működő cég esetében a félmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak után jár, a kieső bér 70 százaléka, vagyis a teljes bér 35 százaléka. Ennek a támogatási rendszernek és a rendelet kacifántos megfogalmazásának két célja volt. Minél kevesebbet fizetni, azt viszont jól eladni. A legjobb esetben is csak 35 százalékos átvállalás helyett a kommunikációban a 70 százalék szerepelhessen. Ugyanúgy, ahogyan a 13. havi nyugdíj visszaállítását lehessen propagálni, miközben a nyugdíjasok idén semmi plusz juttatást nem kapnak, majd jövőre egy hétnek megfelelő többletet.

Az előzőekről egy másik, szintén hajóhoz kapcsolódó tanmese jut eszembe, még az 1990. előtti korszakból. Eszerint a kommunizmus hajója hánykolódik az élet tengerén, képtelen előre haladni. A hiba okát nem sikerül megtalálni. Ezért úgy döntenek, hogy elhívják Marx elvtársat, hátha ő tud segíteni. Egy óra vizsgálódás után kiderül, hogy ő sem találja a megoldást. Ugyanígy járnak Engels elvtárssal is, Végül utolsó próbálkozásként elhívják Lenin elvtársat. Nos, Vlagyimir Iljics lemegy a gépházba és öt perc után sugárzó arccal jön föl: „Elvtársak, megtaláltam a hibát. Minden gőz a hajókürtbe megy”.

Most az Orbán Viktor irányította Magyarország hajója hánykódik az élet tengerén, ráadásul egy jéghegy közelít hozzánk. Nem ártana több gőzt engedni a hajócsavar forgatására.

A szerző országgyűlési képviselő.