Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Kérem szépen, most akkor tüntetésért mégsem jár büntetés?

Szerző: | 2020. június 09., 05:55 | Koffein, Publicisztika

Budapest, 2020. május 28. A Mi Hazánk Mozgalom megemlékezése a Deák téri késelés áldozatairól a bűnözés ellen szervezett felvonulás végpontján, a József Attila utcában 2020. május 28-án. A Deák tér szomszédságában, a József Attila utcában május 22-én több ember összeverekedett, kettőt halálosan megkéseltek. MTI/Kovács Tamás

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyáltalán nem világos, hogy kit vonnak felelősségre szabálysértésért, ha a veszélyhelyzet idején gyülekezik, és kit nem. Pedig a jogbiztonság nem lehet véleménykérdés.

HIRDETÉS - AIP

Ma Magyarországon egy átlagos állampolgárnak komolyan törnie kell a fejét, ha el akarja dönteni, hogy végülis mit kockáztat azzal, ha veszélyhelyzet idején kimegy tüntetni, vagy megemlékezni – vagyis bármilyen véleménynyilvánítási célú gyülekezésen részt venni. 

Nem lenne csoda, ha a polgárok elveszítették volna a fonalat, miután változatos fejleményeket hoztak az elmúlt hetek, miközben maga a jogszabály egy betűnyit sem változott: abban az áll, hogy gyűlés helyszínén tartózkodni tilos. 

Először horribilis bírságokról szóltak a hírek, amelyeket a Hadházy Ákos és Szél Bernadett parlamenti képviselők és a Momentum által szervezett, a kormányzat válságkezelési módszerei ellen tiltakozó autós felvonulások résztvevői kaptak. Ezeket a tüntetéseket még a kijárási korlátozás alatt tartották, a bírságolás egyik lehetséges indoka a kijárási korlátozás megszegése volt, még ha ez nehezen is bizonyítható rá olyasvalakire, aki, mondjuk hazafelé menet útba ejtette a Clark Ádám teret. A másik indok a közlekedési szabálysértés (az indokolatlan dudálás miatt) volt.

A szervezők ellen gyülekezési joggal való visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás, vagyis a rendőrség gyülekezésként értékelte a járványügyi szempontból tökéletesen ártalmatlan autós tüntetést. A magas összegű, következetes bírságolás és az erős rendőri jelenlét – akarva vagy akaratlanul – azt az üzenetet küldte a nyilvánosságnak, hogy a hatóság kifejezetten utazik a tiltakozókra. És hogy ennek az erőteljes hatósági fellépésnek igenis lehet hatása a véleménynyilvánításra, jól mutatja, hogy Hadházy Ákos később kijelentette, azért hagytak fel az autós tiltakozással, mert nem akarják további, százezres nagyságrendű bírságoknak kitenni a résztvevőket.

A Mi Hazánk Mozgalom által szervezett, megemlékezésként bejelentett, két héttel ezelőtti rendezvényen, amelyet a Deák téri kettős gyilkosság miatt szertveztek, és amely a „cigánybűnözés” menetrendszerű skandálásába torkollott, szintén történtek szabálysértési feljelentések a járványügyi szabályok megszegése és gyülekezési joggal való visszaélés miatt. Ezt a rendezvényt a rendőrség gyűlésnek tekintette, függetlenül attól, hogy miként jelentették be a szervezők.

A kijárási korlátozás ekkor már nem volt érvényben, a gyülekezéssel kapcsolatos jogi helyzet viszont nem változott: mind a mai napig tilos gyűlés helyszínén tartózkodni. Gyűlést ugyanakkor nem oszlathat fel a rendőrség, ha csak az nem válik erőszakossá, vagyis csak szabálysértési eljárásokat kezdeményezhet a résztvevők ellen.

A Black lives matters mozgalomhoz csatlakozó vasárnapi budapesti, valamivel több, mint ezer fős antirasszista demonstráció erős rendőri jelenlét mellett zajlott. A Magyar Hanggal a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte: a szervezők kegyeleti megemlékezést jelentettek be, és a rendőrség azt nem tekintette gyűlésnek, ott szabálysértési feljelentés sem történt. Több, mint érdekes, hogy vajon mi alapján minősültek a Clark Ádám téri autós tiltakozások és a Mi Hazánk-féle, szintén megemlékezésként bejelentett megmozdulás gyűlésnek, és miért nem volt az a Szabadság téri megemlékezés. A gyülekezési törvény alapján egyébként mind a három rendezvényt lehet gyűlésnek tekinteni. Az eddigi tapasztalatok alapján nem lehet tudni, hogy büntetik-e Magyarországon a gyűlésen való részvételt, és mi alapján.

A Mi Hazánk Mozgalmat és szimpatizánsait kivéve valószínűleg nem fognak széles tömegek tiltakozni, amiért a radikális jobboldali felvonulók ellen szabálysértési eljárások indultak a gyülekezés miatt, a George Floydra emlékező antirasszisták ellen viszont nem. A gyülekezési szabadság és a jogbiztonság viszont nem véleménykérdés. Érdemes lehet elszakadni a konkrét példáktól és eljátszani a gondolattal, mi lenne, ha mondjuk egy második koronavírus-hullám idején újra a veszélyhelyzeti különleges jogrendben találnánk magunkat, és azt tapasztalnánk, hogy szép nyugodtan megtartanak egy kisebb békemenetet, miközben egy hasonló méretű, de eltérő hangvételű kormánykritikus tüntetés résztvevőit összességében több tízmillió forintra bírságolják. A mostani gyakorlatot elnézve ez a forgatókönyv minden további nélkül elképzelhető.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: George Floyd, gyülekezési szabadság, jogbiztonság, Mi Hazánk Mozgalom, tüntetés, veszélyhelyzet


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest