Felcsút 2.0

Felcsút 2.0

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke Felcsúton, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián 2018. október 27-én. A NOB elnöke a Budapesten zajló birkózó-világbajnokság eseményeire érkezett Magyarországra (Fotó: MTI/Puskás Akadémia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem kell politikát látni, ahol nincs – nyilatkozta a Fidesz népszórakoztató társulatának állandó fellépője, Hollik István. A kommunikációs igazgató arra a kérdésre mondta ezt, nem kellene-e átgondolni a magyar futballra szánt állami pénzek elosztását azok után, hogy kiesett a pazar új stadiont, kiemelt támogatást kapó Debrecen az NB I.-ből.

A magyar foci friss sikertörténete, a dobogóig és nemzetközi kupaszereplésig jutott Felcsút menetelése mögött azért nem lehet nem észrevenni a politikai akaratot. Leginkább azt a több mint 68 milliárd, vagyis 68 ezer millió, azaz 68 000 000 000 forintot, amely 2011 óta a kormány által kezdeményezett jogszabályi változtatások nyomán a csapat közelébe érkezett. Az adóforintok útját a közös kasszától eltérítő taorendszer nagy nyertese a miniszterelnök és milliárdos barátja szívéhez oly közel álló felcsúti klub.

Kicsit Orbán Viktor útközben gellert kapott, a polgári Magyarország ideáját maga mögött hagyott kormányzására emlékeztet engem ez a történet. Kezdetben, amikor ellenzéki pártvezetőként bábáskodott a szülőhelyén létrejött futballakadémia fölött, még más vízió mozgatta.

Komplex gyermeknevelést nyújtó, modern intézményt álmodott meg, ahol a legjobb szakemberek irányításával a magyar labdarúgás egyik legerősebb bázisa jön létre. A Felcsút a nagy testvér, a Videoton utánpótláscsapataként szerepelt a tervekben; az akadémiai munka fő célja pedig évente három-négy ifjú tehetség eljuttatása volt az európai élklubokig. Ha jól csinálják, a vállalkozás megáll a saját lábán. Jól jár a Videoton az NB II.-es Felcsútból folyamatosan érkező utánpótlással; jól jár a magyar futball, mert az európai élmezőnyben szereplő futballistáink egy ütőképes válogatott gerincét alkothatnák. Ehhez nem kell olyan stadion, amelyet a település teljes lakossága kétszer meg tudna tölteni. És nem kell közpénzesővel sem elönteni a környéket.

Ám a hatalom birtokában itt is módosult a terv, túl nagy volt a könnyebbik út, a több pénz csábítása. Így szorultak háttérbe a magyar fiatalok – akik aztán valahogy nem az európai elitcsapatokban vitézkednek – a drágán igazolt légiósok mögött Felcsúton. A csapat megkapaszkodott az élvonalban, nemrég kupadöntőt játszott, most pedig nagy hajrával a Tállai Andráshoz kötődő NER-csapatot, a Mezőkövesdet az utolsó pillanatban megelőzve feljutott a dobogóra. S ami igazán fontos: kiharcolta a szereplést az Európa-ligában.

A statisztikák szerint a mostani szezonban a felcsúti stadionba látogatott ki átlagban a legkevesebb néző. Ez azonban nem szegi a bőkezű szponzorok, az adójukat a megfelelő helyre irányítók kedvét. Ők a díszpáholynak játszanak, ott pedig a Felcsút verhetetlen. A csapat most először a nemzetközi porondon is megméretheti magát. A teljesítményt nemcsak a sportszakma, hanem a politika is értékelni fogja. Valódi szurkolók híján a pártok szurkolótáborai mondanak majd ítéletet. Korántsem csak a csapatról.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 27. számban? Itt megnézheti!