Bátor és büszke országunk még bátrabb miniszterelnöke – vagy annak stábja – nem mondja el a sajtónak, hogy gratulált-e az Európa utolsó diktátorának is nevezett Lukasenka „fényes győzelméhez”. Pedig alighanem igen - Orbán júniusban meg is látogatta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt és csupa szépet és jót mondott róla a Függetlenségi Palotában. A két ország között nincs semmilyen rendezetlen vitás kérdés, fejtegette a magyar kormányfő, nincs politikai érdekütközés, a tisztelet kölcsönös, elvileg minden jó.
Az országban, amellyel nincs politikai érdekütközés, kölcsönös a tisztelet és elvileg minden jó, éppen polgárok ezreit verik halomra, rakják őket rabszállító dubákba és zárják el hetekre-hónapokra a szeretteik elől. Túl vagyunk egy olyan fehéroroszországi választáson, ahol a potenciális ellenzéki jelöltek egyszerűen eltűntek a kampány során. Míg a jelentős fehérorosz diaszpórával rendelkező országokban a követségek környékén végzett exit poll felmérés azt mutatta, hogy a választást csaknem nyolcvan százalékkal az ellenzéki Tyihanovszkaja nyerte meg, és Lukasenka alig tíz százalékot tudott összeszedni, az országban a hivatalos eredmény pont fordított állást mutat.
A hatalom sejthette, hogy ezt a polgárok nem fogják annyiban hagyni. A helyi sajtóértesülések szerint már a szavazás napjának délutánján szükségállapot-szerű intézkedéseket vezettek be a fehérorosz hatóságok, miközben még javában zajlott az elnökválasztás. A lassan három évtizede hivatalban lévő elnök nem bízott semmit a véletlenre – több helyen teljesen leállt az internet, és a választásról tudósítani akaró külföldi újságírókat egyszerűen nem engedték be a fővárosba, hiába regisztrálták magukat hetekkel azelőtt a helyi választási bizottságnál.
Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciókat, mondta Orbán Viktor júniusban. A magyar miniszterelnöknek nehéz dolga lesz, ha ezt komolyan gondolta, hiszen még rendkívüli uniós csúcs is lehet a vasárnapi választás és a tüntetések brutális leverése miatt – a lengyel és a litván elnök legalábbis ezt szorgalmazza. Eközben a magyar kormányfő nagy barátja éppen a csúnyábbik arcát mutatja a saját polgárai és a világ felé, és ez elég kínos Budapestnek, így most sunnyog és kivár a bátor magyar kormány.
Az igazán bátrak persze azok, akik holnap és holnapután is kimennek az utcára tüntetni Fehéroroszországban.