Egy kicsit kizökkent a világ a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletével, amely felmentette Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőt az Oroszországnak való kémkedés vádja alól. Az ólomlábakon járó igazságszolgáltatás ezúttal nemhogy sok évvel lemaradt az ítélkezésben a politika, a sajtó és a közvélemény mögött, nem is igazolta a jó előre kihirdetett össznépi verdiktet. A bíróság ugyanis a jelek szerint nem találta bizonyítottnak a kémvádat, első fokon tehát csúnyán felsült az Orbán-kormány Alkotmányvédelmi Hivatala és a Polt Péter vezette ügyészség. Ezzel együtt szó nincs arról, hogy Kovács Béla személyében erkölcsi győztest hirdethetnénk, már csak azért sem, mert egy másik, a képviselői munkájához kötődő ügyben költségvetési csalásért elítélték.
A kémkedés azonban egy másik liga, az egykori politikus ügye ezért volt igazán érdekes. Kovács Béla gyanús. Úgy került fel a Jobbik listájára, majd üresedés nyomán 2010-ben úgy ült be az Európai Parlamentbe, hogy politikai tevékenységéről a széles nyilvánosság vajmi keveset tudhatott. A legfontosabb információ az volt róla, hogy pártja külügyeinek akkori irányítójaként figyelemre méltóan szoros orosz kapcsolatokkal rendelkezik. Részt vett az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége nevű szervezet létrehozásában, amelyet szélsőjobboldali, egyben oroszbarát alakulatnak tartottak. A putyini állammal való kapcsolata persze nem is volt titkos, ettől függetlenül bombaként robbant a hír 2014-ben, az európai parlamenti választások előtt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint Kovács Béla orosz ügynököknek adott át információkat az EU intézményeinek bomlasztása céljából.
Ezután a politikus élete valóságos vesszőfutássá vált. A kémkedéssel hírbe hozott képviselő különös életútja kínos részletességgel tárult fel a nyilvánosság előtt, beleértve fogantatása körülményeit is. Bár addigra Orbán Viktor és a Fidesz maga mögött hagyta ruszofób korszakát, sőt mintha átestek volna a ló másik oldalára, a kormánytábor kíméletlenül kihasználta az ügyet a néppártosodás útján az első lépéseket megtett Jobbik lejáratására. A Fidesz sajtója folyamatosan napirenden tartotta a témát, miközben Kovács Béla csak menekült a kérdések elől. Mindent tagadott, ám lényegében meg sem kísérelte meggyőzni a közvéleményt az igazáról. A Jobbikból is kilépett; egyedül maradva várta az igazságszolgáltatás ítéletét, miután 2017-ben a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt ellene többek között az Európai Unió intézményei elleni kémkedés miatt. Ez alól mentette most fel a törvényszék.
Kovács Béla politikusi pályája már rég zátonyra futott, a morális ítélőszék hamar pálcát tört felette (a sajtóban rendre KGBélaként emlegették). A kizökkent világot egy elmarasztaló jogerős ítélet tolná helyre. Máskülönben ugyanis arra kell gondolnunk, hogy egy politikai kivégzés zajlott az elmúlt években a magyar hatóságok tevékeny részvételével. Már önmagában az a jogbiztonság sérülése, hogy hat év telt el a feljelentés híre és az elsőfokú ítélet között. A gyanú pedig nem elég egy kémvádhoz, ahhoz megdönthetetlen bizonyítékok is kellenek.
Kovács Béla minden jel szerint az orosz befolyást segítendő tevékenykedett itthon és az Európai Parlamentben. Több más hazai és uniós politikusról, szervezetről is bátran állítható ugyanez. Annyi a különbség, hogy őket nem jelentette fel senki kémkedésért.
