Fekete-Győr Andrást hallgatni igazán posztmodern élmény. Két tulajdonsága is alkalmassá teszi a pozícióra, amelyet betölt. Egyik az, hogy szülei gondoskodásának köszönhetően végtelen idővel és energiával rendelkezik, hogy a Momentum Mozgalom belső kamarillaharcaiból és méregkeveréseiből győztesen kerüljön ki – azokkal a szegényebb származású fiatalokkal ellentétben, akiknek munka mellett kellene felvenniük vele a versenyt. Tagadhatatlan továbbá, hogy külsőre nagyon hasonlít a fiatal Orbán Viktorra – így pozicionálja magát, mint örököst, kihívót, az új esélyt, aki ezúttal majd nem adja el a lelkét a fél országért, hogy aztán az egész országnál kevesebbel ne is érje be.
Fekete-Győr András csillaga töretlenül ragyog a hazai politika egén. Nevezhette a napelemet kis méretű atomerőműnek, hazudhatta, hogy pártjának élén nem is egyezkedik a szocialistákkal, lehet igaz rá mindaz, amiért az LMP a legutóbbi fideszes kétharmad bűnbakja lett, konkrétan kampányolhatott 2018-ban „MSZP = Fidesz” jelszóval, Fekete-Győr András és a Momentum Mozgalom mégis túlélte mindezt, ma pedig a 2018-ban háromszázalékos párt az akkor öt százalékot elérő DK mellett az ellenzék vezető ereje.
E helyzetben Fekete-Győr András már az ellenzék vezérének szerepében jelentette ki, hogy „2022-től nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra készülünk, tizenkét év orbáni pusztítás után kell majd újjáépítenünk a magyar gazdaságot és a magyar államot”. S Fekete-Győr András mindjárt meg is nevezte azokat a „sikeres vezetőket”, akiknek a tapasztalatára a Momentum kormányzóképessége épül. Ők Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter, akik a nyilatkozat másnapján sietve cáfolták Fekete-Győr András kijelentéseit. Oszkó Péter egyértelművé tette, hogy nem politizál, így a Momentum kormányzati felkészítésében sem vesz részt, Bajnai Gordon pedig kifejezésre juttatta, hogy az egyesült ellenzéket támogatja, amelynek keretében néha beszélget Fekete-Győr Andrással, de a pártpolitikától távol tartja magát.
Kiderült, hogy az ifjú Orbán Viktor nemcsak akkor hazudik, ha személyes érdeke ezt diktálja, ha sarokba szorítják, vagy valamiféle pártérdek erre kényszeríti, hanem előszeretettel hazudozik bármilyen tét nélkül pusztán a hazugság önfeledt öröméért, s még csak az sem érdekli, hogy pár órán belül lebukik majd. Jól érzi a posztmodern dinamikát: az alkalmatlanság maga az alkalmasság, a hazugság többé nem bélyeg, hanem végső bizonyíték arra, hogy mennyire akarja a sikert – Fekete-Győr András pedig nagyon akarja.
S még csak nem is a Momentum Mozgalom elnökének pszichopátiás hazudozása a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a Momentum „sikeres vezetőnek”, példaképnek és igazodási pontnak azt a Bajnai Gordont tekinti, aki a Gyurcsány-kormány minisztereként karnyújtásnyi távolságból asszisztálta végig a Szocialista Párt bűzlő korrupciós ügyeit, az ország gazdaságának falhoz verését és a jogállam kivéreztetését. Kétes dicsőség, hogy a hitelválság után az egykori miniszterelnök neoliberális diktátumok mentén gyakorolt megszorításaival százezreket lökött anyagi kilátástalanságba, cserben hagyta a devizahiteleseket, forrásokat vont el a szociális rendszerből, az oktatásból, az egészségügyből, az országot pedig a fülkeforradalom martalékául Orbán Viktor lábához vetette.
Tényleg Bajnai Gordon a sikeres vezető? Ez a politika tetszik annyira, ezek az eredmények imponálnak úgy Fekete-Győr Andrásnak és neoliberális, macronista szervezetének, amely kormányzási gyakorlatot ma már az IMF és a mainstream közgazdaságtan is egyre károsabbnak tart? Az európai kormányok mai válságkezelése épp a 2008-as krízis tanulságaiból kiindulva már nem megszorításokkal operál, hanem bőkezű támogatások révén próbálja a munkahelyeket s ezáltal a gazdaságot megvédeni. Orbán Viktor természetesen e téren is kivételt képez: még ebben a válságos helyzetben sem hajlandó engedni a költségvetési fegyelemből, inkább tétlenül nézi, amint százezrek veszítik el a megélhetésüket a turizmus ágazatában. Orbán Viktor épp ugyanazzal a rideg kegyetlenséggel jár el, amellyel Bajnai Gordon elnézte, hogy százezrek veszítsék el otthonaikat.
Az ország polgárainak zöme, az ellenzéki választók döntő többsége baloldali, szociáldemokrata fordulatot akar Orbán Viktor neoliberális politikája helyett. Akik a Fideszre szavaznak, és nem a felső tízezer tagjai, azok sem a nemzeti tőkésosztály, a nagybirtokrendszer, a rabszolgatörvény vagy az egykulcsos adó miatt teszik ezt, hanem mindezek ellenére. E helyzetben pedig jön az ellenzéki pártvezér, akinek soha életében nem kellett dolgoznia, s kezdi el magasztalni Bajnai Gordon megszorításait, holott két éve még azt mondta, hogy az elmúlt harminc év teljes elitjét jött leváltani. Annak ezek szerint nem része a milliárdos Bajnai Gordon s mindaz, amit miniszterként és miniszterelnökként tett?
Persze ha valaki neoliberális, hát legyen neoliberális: ha azt gondolja, hogy így kell országot vezetni, akkor tegye le ezt az ajánlatot a választók elé – csakhogy a Momentum Mozgalom eközben hatalmas beruházásokat ígér az oktatásba, az egészségügybe és a bérlakáspiacba. A Momentum Mozgalom politikusai előadják, hogy ők a zöld és baloldali alternatíva, Fekete-Győr András füstbombákat dobál a rabszolgatörvény elleni tüntetésen, eközben pedig Bajnai Gordon lábnyomaiba akar lépni, mert számára ő a példakép. Nem Lányi András, nem Bernie Sanders, nem a skandináv jóléti modell. Mi baja a Momentumnak egyáltalán Orbán Viktor gazdaságpolitikájával?
Fekete-Győr András rendszerváltásról és a magyar gazdaság orbáni pusztítás utáni újjáépítéséről beszél, holott a magyar gazdaságot nem újjáépíteni kellene, hisz még Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása után sem kellett – a magyar gazdaságot át kellene alakítani, mégpedig úgy, hogy haszonélvezői a társadalom széles rétegei, s ne a szocialista és fideszes milliárdosok legyenek. A magyar gazdaságot át kellene alakítani úgy, hogy ne pusztán multinacionális cégek összeszerelő üzeme legyen, át kellene alakítani skandináv mintára: tudásra, teljesítményre és társadalmi szolidaritásra alapozva. Bajnai Gordon kormánya erre még csak kísérletet sem tett.
A „rendszerváltás” ígérete ennek fényében mit is takar? Milyen rendszerre kívánja a Momentum Mozgalom Orbán Viktor neoliberális feudalizmusát leváltani? Jelzem, hogy Bajnai Gordon nem képez alternatívát. Bajnai Gordon a restauráció jelképe, a neoliberalizmus és a feudális anarchia jelképe. Túl kell lépni rajta, és nem megtérni hozzá.
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Olvasna még Puzsér Róberttől? Kattintson!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40 számában jelent meg október 2-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!
