Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az ellenzék szerencsi csatavesztése

Szerző: | 2020. október 22., 18:37 | Publicisztika

Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom), Bíró László (Jobbik), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Kunhalmi Ágnes (MSZP) a borsodi időközi választás kampányában, 2020. október 10-én (Fotó: Bíró László Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Pedig akár győzhetett is volna az ellenzék. Nem volt eleve megírva a Fidesz győzelme október 11-én ebben a borsodi egyéni választókerületben – 2018-ban Koncz Ferenc 49 százalékot kapott, vagyis a szavazatok kevesebb mint felével lett győztes. Joggal gondolhatta tehát az ellenzék, hogy itt nagyon is van keresnivalója, és van reális esélye a győzelemre, amennyiben a 2018-as ellenzéki szavazók legnagyobb része egy irányba szavaz. Ráadásul mindegyik kormánypártnál fennáll a hatalomban eltöltött időszak miatti „kopás” veszélye – a különböző vitatható döntések, korrupciós ügyek, a központi államigazgatás időnkénti működési zavarai miatt. A Fideszre még inkább igaz ez, hiszen már egy évtizede élhetünk a NER időszakában, és 2020-ban megjelent a koronavírus-járvány okozta egészségügyi-gazdasági válság is, amely kitolódik a 2022-ben esedékes országgyűlési választások előtti évre is.

Szóval nagy reményeket lehetett táplálni az ellenzéki győzelem iránt, nem véletlenül került felajzott hangulatba nemcsak a helyi, hanem az országos politikai élet. A kétharmados parlamenti többség formális megszüntetésének nem annyira közjogi következményei lettek volna – hiszen, mint ismert, a német nemzetiségi képviselő vélhetően a jövőben is támogatta volna a Fideszt –, hanem pszichológiaiak. A győzelemmel szárnyakat kaphatott volna az ellenzék, a kormánykritikus nyilvánosság: lám, megvan végre a politikai technológia a Fidesz leváltásához: egyszerűen össze kell adni az összes kormányellenes szavazó szavazatát egy nagy tömbbe, és akkor a 106 egyéni választókerület többségében felülkerekedik az ellenzék, és a kormányváltás már meg is van.

Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, erre is figyelmeztet a most lezajlott időközi választás eredménye. Annak ellenére így van ez, hogy az időközi választásokat – így ezt a szerencsit is – hiba lenne egy az egyben kivetíteni az általános parlamenti választásokra, amelyeken nagyobb a részvétel, és még pártlisták is szerepelnek. Mégis volt ennek az időközinek országos tétje: azzá tették a szemben álló felek. Az ellenzéki pártok azzal, hogy a kétharmad lebontásának esélyét vetették fel a szavazóknak, a kormánypártok meg azzal, hogy pénzt, médiahatalmat és állami közreműködést nem sajnálva támogatták meg az országos politikában eddig alig ismert Koncz Zsófiát. Nos, ebből az országos megmérettetésből az ellenzék került ki sebzetten.


HIRDETÉS

Persze abban nincs igazuk a kormányközeli megmondóembereknek, hogy az ellenzék „súlyos vereséget” szenvedett volna. Bíró László erős ellenfélnek bizonyult, nem sokkal maradt le a fideszes jelölt mögött. Az viszont igaz, hogy míg 2018-ban az akkori Jobbik–MSZP/P–LMP-s jelöltekre adott szavazati aránya 48 százalék volt, Bíró most 46 százalékot kapott. És bizony az is igaz, hogy a Fidesz egyéni jelöltje ebben az összetételű választókerületben most először tudta a szavazatok picivel több mint felét megszerezni (vö.: a Fidesz 2018-ban 49, 2014-ben csak 40 százalékot kapott).

A NER ellenzékének régi problémája is kiütközött a mostani időközin, hogy nem nagyon tud mit kezdeni a falvak népének többségével. A falusi szavazókörök nagyja ellensúlyozni tudta Bíró László fölényes tiszaújvárosi győzelmét. A Fidesz az állammal karöltve gondoskodott arról, hogy a NER emberei hálózatként vessék meg a lábukat a falvakban: polgármesterként, iskolaigazgatóként, papként, szociális gondozóként, járási hivatal tisztségviselőjeként. Ebből adódóan ez a hatalom sokkal többet tud a falvak népének gondolkodásáról, így arról is, mivel félemlíthető meg vagy kenyerezhető le.

Fekete-Győr András Momentum-elnök igazat szólt a 2018-as választások utáni egyik gyűlésen, amikor úgy fogalmazott, hogy a vidék népéről meg a falvakról szinte „lövésünk sincs”. Ha nem keletkezik a következő másfél évben általános kormányváltó hangulat, akkor az ellenzéki pártok úgy tudnak versenyképesebbé válni a kistelepüléseken, ha komolyan belefognak az aktivistahálózat kiépítésének, a helyi megmondóemberek megtalálásának nem látványos, buktatókkal teli, ám annál fontosabb feladatához. De a falvak népe gondolkodásának megértéséhez szociológusokra, szociálpszichológusokra, közgazdászokra is szükség volna, akik hajlandók segíteni az ellenzéket – de melyiket is? Pontosabban fogalmazva: lesz-e vajon koordináció az ellenzéki pártok között a falvakban lévő támogatottságuk növelése érdekében? Vagy az „ahogy esik, úgy puffan” típusú politikai tevékenység lesz ezen a téren, amely nem kecsegtet sok jóval.

További tanulság, hogy az ellenzéki szavazatok összeadása nem működik automatikusan. Hiába volt 2018-ból elvileg 51 százalék nem fideszes szavazó, Bíró László nem kapta meg ugyanezt az 51 százalékot. Az ellenzéki összefogás versenyképességéhez még legalább hét dolog is kell. 1) Jó közös miniszterelnök-jelölt. 2) Sok pénz. 3) Hatékony, gyorsan reagálni képes szervezet, nagy aktivistahálózattal – ennek leginkább egy közös választási párt(szövetség) felelne meg. 4) Jó kommunikáció. 5) Jó jelöltek. 6) Erős médiajelenlét (ez lehet közösségimédia-jelenlét is). 7) Erős mondanivalójú választási program.

Ebből a felsorolásból is látható, hogy az ellenzéki pártoknak még rengeteg munkát kell elvégezniük a győzelemhez. Például olyan jelölteket kell találni helyi szinten, akik semmilyen támadási felületet nem szolgáltatnak maguk ellen. Bíró László ellen azért akadt matéria, amelyet a kormánypárti média nagy erővel ki is használt.

A Fidesz mégsem lehet teljesen nyugodt. Az ellenzék nem kapott ki nagyon, annak ellenére sem, hogy az erőforrásokban hátrányos helyzetben volt. Az Orbán-ellenes szavazók piaca nagy. Szerencs azt is megerősítette, hogy az átszavazási hajlandóság az ellenzéki pártok szavazótábora között szintén nagy. A fenti hét pontot teljesítő ellenzéki ernyőszervezet életveszélyes lenne a következő parlamenti választásokon az Orbán-rendszerre nézve. A kötelező és hatékony munka elvégzésének elmaradása esetén viszont még 2022-ben is miniszterelnök fog maradni – legfeljebb nem kétharmados többséggel – Orbán Viktor, aki többször bebizonyította: ő a hatalommegtartás fekete öves nagymestere.

A szerző politikai elemző

A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/42. számában jelent meg október 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/42. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Bíró László, Borsodi időközi választás, ellenzék, ellenzéki összefogás, falu, Fidesz, időközi választás, NER


HIRDETÉS
Vészhelyzet

Vészhelyzet

Orbán Viktor tényleg hátradőlhet és kérhet egy kávét – akár George Clooneytól is. Aki per pillanat alighanem meg is nyerné a közös listára terelt ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztását.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest