Mitchell Miller tőrőlmetszett kis görény volt 14 éves korában. A tények ezt mutatják. Egészséges és erős srác volt Mitchell Miller, tehetséges sportoló, erősebb a többieknél, a világ ura, ezért társaival karöltve úgy gondolta, jogában áll terrorizálni a gyengébbeket. Hiszen az szórakoztató. Kiszemeltje egy vele egykorú, ám kissé habókos színes bőrű fiú volt. Aki a későbbi szakértői vizsgálatok szerint egy 10 éves gyermek szellemi szintjén állt. Elképesztő dolgokat műveltek vele. Piszkálták, gúnyolták, ütötték, verték, niggerezték napi rendszerességgel. Legalább egyszer az is előfordult, hogy egy szem cukorkát levizeltek, azt az áldozatuknak a szájába kellett vennie, és el kellett szopogatnia.
Hallottunk ilyenekről máskor is, hasonló rettenetek nem csupán odaát fordulnak elő. Megszokni az ilyet nem lehet, minden alkalommal elborzasztanak bennünket a mostanában angolosan-amerikaiasan bullyingnak nevezett jelenség konkrét esetei. A borzongás után általában büntetésért, megtorlásért kiáltunk, ez csak természetes.
Mitchell Miller története azonban nem maradt rejtve 14 éves korában. Az ügyben eljárás indult, a hamvas arcú gazembert bíróság elé citálták, bocsánatkérésre kötelezték, iskolájából felfüggesztették, utolsó figyelmeztetésben részesítették. Úgy tűnhetett: idejében csapta őt pofon a társadalom. Megkapta, amit megérdemelt.
A fiatalember ezután még inkább a sportra koncentrált, a jégkorongra, és évről évre nagyobb sikereket ért el. Az országos tehetségek közé emelkedett. 16 évesen már az Egyesült Államok legerősebb juniorbajnokságában játszott, oly kiválóan, hogy az NHL-es játékosmegfigyelők noteszébe is bekerült a neve. Az NHL a jégkorongban az abszolút csúcs. A világon évente kétszáz fiatalember van, akinek a játékjogát lefoglalja valamelyik topcsapat a drafton. A 18 éves Mitchell Millert a 111. helyen választotta ki az Arizona Coyotes.
A játékos tudta, hogy a múltja vele van, pláne ezekben a BLM-es időkben, és nem titkolózott: minden klubhoz eljuttatta régi ügye dossziéját. Egyúttal megírta, hogy megváltozott, és szégyelli magát a tőrőlmetszett kis görény miatt, aki valaha volt. Az edzőitől kapott pozitív jellemzéseket is mellékelte. A Coyotes ennek ismeretében bökött rá. Lehet, hogy ha nincs az ügy és a dosszié, képességei alapján hamarabb elviszi valaki más. Miller mindenesetre, akinek az NHL-hez még fejlődnie kell, ösztöndíjat kapott az Észak-dakotai Egyetemtől, és az új szezonban az USA első számú egyetemi bajnokságában, az NCAA-ben játszott volna.
Igen ám, csakhogy egy arizonai újság megírta a régi történetet. Azt, hogy Mitchell Miller tőrőlmetszett kis görény volt 14 éves korában. Rasszista szemétláda is ráadásul. Ezek után elszabadult a pokol. Bár az Arizona Coyotes első körben kiállt mellette – mondván: megkapta a büntetését, és mindenki érdemel második esélyt –, a lavinát nem lehetett megállítani. A vérre vágyó nyilvánosság, a társadalom – ahogy lenni szokott – elsöpört mindent, ami az útjába került. Az elemi erejű össznépi hőbörgés nyomán a klub lemondott Miller játékjogáról. Majd kirakták az amerikai juniorválogatott világbajnokságra készülő keretéből. Végül kirúgták egyetemi csapatából. Pillanatok alatt kivégezték. Megsemmisült. Nem maradt hokiklub Amerikában, ahol egyáltalán folytathatná a játékot. Egyik héten mennyország, másik héten pokol – és a libikóka nem billenhet vissza.
Nem tudjuk, Mitchell Miller milyen ember 18 éves korában. Egyvalamit azonban tudunk, ezt szemléletesen illusztrálja a történet: a társadalomnál kegyetlenebb, kíméletlenebb, kéjelgőbb, álságosabb, álszentebb mestere nincs a bullyingnak napjainkban. Egyetlen tőrőlmetszett kis görény sem kelhet versenyre vele.
Olvasna még Gazda Alberttől? Kattintson!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/45. számában jelent meg november 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/45. számban? Itt megnézheti!
