A magyar kormány a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra a következő nemzeti konzultáció kérdéssorát. Gyorselemzésünkben azokat a kérdéseket vesszük sorra, amelyeknek uniós vonatkozása van. A 14 felvetésnek a fele közvetlenül érinti valamelyik uniós politikát. A kérdésekben megfogalmazott állítások azonban hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, csúsztatásoktól.
7. kérdés
„Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek.”
Feltéve, hogy ennek az állításnak a megfogalmazói az EU javaslattévő-végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot értik „Brüsszel” alatt és nem a belga főváros önkormányzatát, azt kell mondani, hogy a tények és az uniós joganyag ismerete nélkül, vagy annak ismeretében, de a valóságtól elrugaszkodva alakították ki véleményüket. Az Európai Bizottságnak nem kell a hatalmával visszaélnie ahhoz, hogy eljárásokat – kötelezettségszegési eljárásokat – indítson tagállami kormányokkal szemben, mert alapvetően ez a feladatuk.
A Magyarország kormánya által is elfogadott és gyakran hivatkozott uniós alapszerződések tették meg a Bizottságot a szerződések őrének, aki ügyel arra, hogy a nemzeti jog összhangban legyen a közösségi joggal. A járványnak ehhez semmi köze, Magyarországgal szemben a járvány előtt és alatt is bőségesen indultak jogsértési eljárások. Az Európai Bizottság azonban nem jogosult egy-egy ilyen jogvitát eldönteni, mert éppen a jogállami keretek biztosítják azt, hogy egy, az uniós intézményektől és tagállamoktól független intézmény, az Európai Bíróság hozzon döntést, amely kötelező minden érintett szereplőre. Magyarország ezeket a jogvitákat rendre elbukja, ami azt jelenti, hogy a magyar törvényhozás olyan jogszabályokat alkot, amelyek ellentétesek az uniós joggal.
8. kérdés
„Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg.”
Az Európai Unió azt vállalta, hogy 2050-re eléri a kibocsátássemlegességet, az ide vezető úton pedig 2030-ig az 55 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést. Magyarország többször is megerősítette, hogy ezt a célt magára nézve kötelezőnek tartja. A kibocsátás-csökkentés egyik módja – és erről még folyik a vita – az épületek, vagy például a tömegközlekedés modernizálása, zöldítése. Magyarországnak éppen az lenne az érdeke, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítésébe, a régi épületek szigetelésébe fektessen be, hogy ne az utcát fűtsük a drága energiával. Ez olyan egyszeri beruházást igényel, amelyet az uniós helyreállítási alap és a hétéves költségvetés is messzemenően támogat. Az eredmény pedig konkrétan a fűtésszámlák csökkentése, a hatékonyabb energiagazdálkodás lenne. Ennek elutasítása a rezsi növekedését fogja eredményezni.
9. kérdés
„A Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában.”
A fenti állítás komolytalanságát jelzi, hogy kiötlői azt feltételezik, hogy az EU legalább 17 kormánya az amerikai filantróp befolyása alatt áll. Ennyi ország miniszterelnöke látta el ugyanis kézjegyével a magyar szabályozás ellen tiltakozó levelet. És akkor nem beszéltünk még az Európai Bizottságról, az Európai Parlamentről, az Európa Tanácsról és megannyi sajtótermékről szerte Európában és a világban, valamint a legkülönbözőbb civil szervezetekről. A homofób pedofiltörvénnyel az alapvető gond az, hogy amikor a nemi irányultságtól függően rendel büntetni tartalmakat, akkor nemi alapon diszkriminál, ez pedig ellentétes számos olyan európai és nemzetközi szerződéssel, aminek Magyarország is részese. Ezen kívül korlátozza a szólás- és információszabadság jogát, mert indokolatlanul korlátozza a médiaszolgáltatások és egyéb kommunikációs formák tartalmát, valamint a vállalkozás szabadságát, mert a magyarországi tartalomszolgáltatókat változtatásra kötelezi – jogellenesen.
10. kérdés
„Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában.”
Nehéz egy ennyire értelmetlen felvetésre tárgyszerűen reagálni. A fenti állításból talán annyi igaz, hogy a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Ezzel azonban nincsenek egyedül a magyarok. Semelyik uniós kormány, intézmény, jelentősebb politikai erő nem támogatja az illegális migrációt és eddig sem támogatta. Azt viszont támogatják mindezek, hogy az illegális bevándorlókat ki kell utasítani az EU-ból. Amit a kormány folyamatosan összemos, az a migránsokon belüli kisebb csoport, a menekültek ügye. A menedékjoghoz való jogot a magyar kormány sem vitatja, bizonyíték erre az, hogy a magyar hatóságok is szoktak menekültstátuszt kibocsátani annak, aki jogosult rá. A nagy különbség, hogy a magyar szabályozás igyekszik ellehetetleníteni a kérelem beadásának körülményeit, de ebben az ügyben már folyik a kormánnyal szembeni jogsértési eljárás. Ebben az ügyben majd az Európai Bíróság mondja ki a végső szót, az ítélettel szemben azonban nem „engedni” kell, hanem azt végrehajtani.
11. kérdés
„Sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell.”
Ilyen korlátozásokat teljesen felesleges bevezetni, mert már léteznek. Mégpedig az Európai Unió által hozott közös szabályok biztosítják ezt a lehetőséget. Július 1-jétől, tehát éppen a konzultáció nyilvánosságra hozatalától a következő rendelkezés érvényes: „A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy utazási korlátozásokat vezessenek be az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosaival szemben, kivéve, ha az ilyen korlátozások a közegészség védelme érdekében szükségesek és arányosak. Ilyen esetben – pl. ha egy tagállam aggodalomra okot adó új vírusvariánsokkal szemben kíván fellépni – az adott országnak értesítenie kell majd a Bizottságot és az összes többi tagállamot az általa hozott korlátozásról, és meg kell indokolnia a döntését.” Ennél még szigorúbb szabályokat lehet alkalmazni harmadik országokkal szemben.
12. kérdés
„A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között”.
Sem a „brüsszeli bürokraták”, sem a „Soros György szervezetei” – bárkik legyenek is ezek – nem tudnak ilyen döntéseket hozni. A migránsok helyzetének elbírálása között nincs különbség aszerint, hogy milyen úton érkeztek. Az EU-ban nincs kötelező szétosztás, nincs erre vonatkozó terv sem. Jelenleg a migránsok kisebb csoportját alkotó menekülteket önkéntes alapon fogadják be a tagállamok.
13. kérdés
„Vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását.”
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberi menekültügyi és migrációs csomagjának a legfontosabb eleme a határok szigorúbb és hatékonyabb ellenőrzése. Azokat a bevándorlókat, akik nem jogosultak menekültstátuszra, az EU gyorsított eljárásban küldené vissza anélkül, hogy ezek a személyek az EU területére lépnének. A magyar kormány ezt a javaslatot blokkolja. Ennek fényében nem teljesen világos, hogy milyen migránsstop-ról van szó, amikor az ezt célzó javaslatot nem támogatja Magyarország.
