Ez egyébként tök jó és egyben szexi, hogy így kitolódott az öregség, vagy mi, ez a kétezres évek egyik nagy vívmánya.
Publicisztika
A kormány „sajtója” úgy rontott rá Nagy Blankára, mintha komoly politikai szereplővel állna szemben, aki fenyegetést jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező hatalomra.
Nekem a divat mondja meg, hogy ki vagyok? Vagyis hogy szomjas vagyok-e, vagy sem? Az a nyavalyás tőkésosztály?
A hatalom – most és tizenkét éve is – mintha csak provokálta volna az elégedetleneket, mintha az indulatok szításában, nem a csillapításában lenne érdekelt.
A legújabb evolúciós lépés az lehet, ha a miért ilyen hülye helyett a miért gondolja ennyire másként kérdésre keressük a választ.
A Forster Gyula Örökségvédelmi Központ beszántásával fehérre meszelték a műemlékek azon részét, amelyben a NER meglátta a fantáziát.
Szexuális ellenforradalom, vagy mégis inkább szexuális forradalom? Ezt kéne végre eldönteni – és aztán buktassuk meg Orbán Viktort!
A kormány újra elfelejtette, az átmeneti többség nem élhet vissza a hatalmával.
Végül a tengerpartra menekültem a városból. Rómát huzamosabb ideig nem tudtam elviselni.
A Magyar Hang – és több társunk – hangerejét úgy tűnik, nagyon szeretnék valakik lehalkítani Orbán Viktor környezetében, sőt talán azt is sokan szeretnék, ha elnémulnánk.
„Kicsit jobbra! Még... még egy kicsit!”
Tavaly több mint 50 milliárdot, tavalyelőtt csaknem 50 milliárdot költött el erre a kormány.
A temetőben hiába keressük a nagyszülők sírját. Újra és újra körbejárunk. Nem tudtunk mi sosem parcellaszámot.
Akkora a munkaerőhiány az egészségügyben, hogy hiába a csilivili, modern épületek, orvosok és nővérek nélkül csak látszat az egész.
Az irodalom terápia. Gyógyít, ha írod, és gyógyít, ha olvasod. A versekkel talán még intenzívebb ez a kollaboráció, mint a prózával.