Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de ami itt kirajzolódni látszik, az talán nem is konteó, csak az alig leplezett igazság.
Publicisztika
Kérem szépen, mi valami egyszerű díszítést keresünk az ünnepi asztalra (feleségem), vagy a bejárati ajtóra. Magyar felirattal. „Boldog karácsonyt”, „áldott ünnepet”…, ilyesfélét. Asszonyom, sajnos csak angolul és svédül van.
A nap 24 órájában néznek univerzális hülyének, arra kényszerítenek, felejtsem el, mit mondtak tegnap, mit tettek tavaly, tíz éve, negyven éve, plakátokkal, levelekkel akarnak rábeszélni, tartsam hitelesnek jó szándékuk sanda mímelését.
„Belátom, kisfiam, szerény ez az ünnepi vacsora, és a körülmények sem a legfényesebbek. De közben gondolj csak bele, hogy nekünk, magyaroknak áldozatos munkával, lemondással mégiscsak sikerült az elmúlt években létrehozni egy új, keresztény tőkésosztályt.”
A Zichovec ma évente hatvan különféle sört gyárt, és eszementnél eszementebb ötletekről bizonyítja be, hogy bizony nagyon is működnek a söröskorsókban.
A karácsony nem az, hogy drága ajándékokat veszünk szeretetünk kifejezésére, vagy éppen azért, mert a minél drágább meglepetéssel akarjuk pótolni a hiányzó szeretetet.
Az idén először leszünk csak ketten. Mindenki megtalálta a párját, és hát nagyanyám mondása mindig érvényes. De ünnepelünk.
Hol van karácsony? Ahol ünneplik Jézus születését. Akkor is, ha méltatlan idő van, ha nem illő körülmények vannak, akkor is, ha nem csillag vezet oda és nem angyalok. Mert a karácsonyi csodában van még valami.
38 °C felett beálló lázas állapotról beszélünk. 36-37°C normális testhőmérsékletnek tekinthető. 36 °C alatt valószínűsíthetjük a súlyos rezsicsökkentés beálltát a családi költségvetésben.
Csak akkor nem omlik rád a Black Friday-reklámokkal agyonharsogott készülődés, csak akkor nem betegít meg az ünnep előtt mesterségesen fölszöktetett vásárlási láz, ha elfogadod, hogy a karácsony elsősorban együttlét: a családoddal, a barátaiddal vagy az emlékeiddel.
A számok és a tények azt mutatják, hogy a kormány értékrendjében az oktatás áll a legutolsó helyen.
Úgy tíz–tizenkettő lehetek, mint oly sokszor, egymagam otthon, nyilván, hogy nekiállok kikutatni az ajándékomat, ami az 53 négyzetméteres lakótelepi lakásban mérsékelt kihívás, fél óra sem, és kezemben tartom a mikroszkópkészletet, amire annyira vágytam.
A minisztériumban talán arra számítanak: a teljesítménybérezés körül kialakuló konfliktusok lekötik majd a pedagógusok energiáját és figyelmét, és megoszthatják tantestületeket.
A magyarság nem bír változtatni hazája visszamaradottságán, de legalább úgy tesz, mintha nem is akarna felzárkózni – így legalább az autonóm döntés illúzióját megőrzi.
A Mi Hazánk nem vet számot azzal, hogy a magyar választóközönség erősen kockázatkerülő, és immár három évtizede nem kíván olyan pártokat kormányba emelni, amelyek nem sugározzák magukból a stabil, nyugodt élet ígéretét.