Ahogy Poncius Pilátus a tömeg tagjai elé terjesztette Krisztus kivégzésének tervét, hogy így átterhelje rájuk a gyilkosság felelősségét, aztán mossa kezét, a jelenkor populista politikusai éppígy nem vállalják a folyamatok formálásának görnyesztő ódiumát.
Publicisztika
Három esztendeig voltam az MTI digitális főszerkesztője – azóta értem a rendszerekből kilépők pszichológiáját, a folyamatot, ahogyan aszalódnak, miközben érlelődik a gondolat az elhatározásig.
Tizenöt éve elképzelhetetlen volt, hogy hasonló esetben Orbán Viktor ne ítélje el éles szavakkal az autokrata putyini hatalom borzalmas tettét.
Tökösen kitartottunk. Nem törökösen, hanem még olyanabbul: tökösen. Valakinek kell lenni az utolsók utolsójának is, nyilván. Hogy a törököknek mi hasznot hozott ez a huzavona, az nem titok. Hogy nekünk mi kárt okozott ez a huzavona, hát az se titok.
Nézem a képet. Régi, kopott, sokat fogdosták. Azért én mégis elteszem emlékbe. A kép jobb oldalán a nagyapám látható, aki harminckétszer vonult be katonának.
Az elmúlt hat hétben olyan színdarabbal foglalkoztam, amelynek több jelenete az 50-es évek elején, majd egy kifejezetten 1956. november 4-én játszódik. Emlékeimből ástam elő 8 esztendős magam impresszióit.
Koherens világnézetre és tartalomra van szükség ahhoz, hogy az MKKP nagyobb szinten tudja képviselni az értékeit, amik már most is látszódnak, de még nincsenek politikába ültetve.
Bevettem a tablettát, csak hogy biztos legyek benne, nem tiltott anyag, és ha igen, akkor ne legyek megvádolható a birtoklásával. Először nem történt semmi, csak hirtelen nagyon szomjas lettem.
Orbán Viktornak olyan köztársasági elnökre volt szüksége, aki a kormány meghosszabbított karjaként dolgozik, neki engedelmeskedik. Ennek azonban ára volt.
Ha bármilyen ügyben felvetődik a felelősségvállalás kérdése, a teljhatalmú miniszterelnök valóságos szabadulóművésszé válik, mindig talál bűnbakot maga helyett.
Pártok, nézetek megítéléséről lehet vitatkozni. Arról nem, hogy az egyház addig őrzi meg önazonosságát, amíg egyikkel sem azonosul – egy református lelkész írása!
A valóság minden, csak nem letisztult, még az Orbán-pártok soraiban sem. Ez két olyan személynek köszönhető, akik a miniszterelnök szóhasználata szerint botot helyeztek a küllők közé.
Európa számára ez a legrosszabb pillanat arra, hogy gyengeséget mutasson Oroszországgal szemben, egyidejűleg ez az utolsó pillanat a cselekvésre, mielőtt az európaiak végleg belefáradnának ebbe a háborúba.
Azt gondolom, a jelenlegi balhét még megússzák. Komoly sérülésekkel ugyan, de valahogy kievickélnek belőle, hiszen minden eszköz az ő kezükben van, tetézve a parlamentet is felülíró rendeleti kormányzással.
Vagyunk néhányan ebben az országban, akiknek tárcájában nem lapul kimeríthetetlen benzinkártya, és egyetlen parlamenti ciklus alatt nem autózzuk kétszer körbe az Egyenlítőt. Számunkra az egyik megoldás az lehet, hogy szép lassan „lerakjuk az autót”, vagy legalábbis pihentetjük.