Itt az iskolai tanév vége, ezáltal egy összképet kaphatunk a magyar oktatási helyzetről is. Az elmúlt napokban jelentek meg információk, hogy több mint 2300 aktív tanári álláshelyet hirdettek meg a Közigazgatási Portálon.
A 24.hu által megadott számok valószínűleg növekedni fognak, mert még nem kerültek fel a Közigazgatási Portálra az ország iskoláiban a következő tanévben hiányzó pedagógus álláshirdetések. A különböző területi oktatási központok (Szakképzési Centrumok és Klik), még helyi szinten próbálják kezelni a problémát a meglévő pedagógusok áttanításával.
Az OECD friss felméréséből kiderül, hogy a magyarországi tanárok helyzete nemzetközi viszonylatban sem kedvező, hiszen jelentősen elöregedett a magyar pedagógus társadalom és kevés a fiatal pályakezdő. Jelentős problémát okoz majd a Ratkó-korszak gyermekeinek jól megérdemelt nyugdíjba vonulása is a jövő tanévtől, így tovább fog növekedni a tanárhiány országszerte, főleg, hogy a jelenlegi fizetések mellett nincs elegendő utánpótlás az iskolákban.
A kormányzati kampányokban hirdetett 50 százalékos, öt évig elnyújtott fizetésemelés arra volt elég, hogy pillanatnyi lélegzethez juttassa az oktatási rendszert, de az utánpótlás pályára csalogatásáról nem gondoskodtak. Viszont az elnyújtott fizetésemelés heti óraszám növeléssel is járt, 22 és 26 közötti kötelező tanítási órával tovább terhelték az oktató tanárokat. Ezzel a lépéssel a magyar kormány a túlórák keretéből spórolta ki a fizetésemelésre szánt keretet, illetve a munkaerőhiány problémáját is orvosolta egy bizonyos szinten, tovább terhelve a pedagógusokat.
Kész cirkusz - A kormányzat az oktatást is rózsaszín szemüvegen át nézi | Magyar Hang
A tanítókat, tanárokat összekeverték a Klebelsberg Központban Nostradamusszal.
Az OECD-tanulmányában hátul kullog Magyarország a bérezés szerint is, a kezdő tanárok fizetése csak Szlovákiában, Lettországban és Brazíliában a rosszabb. Viszont a tanulmány nem foglalkozott a szlovákiai pedagógusok idei béremelésével, amely 10 százalékkal növekedett az év elején, és további 9 százalékos növekedés várható szeptembertől.
Mindez azt jelenti, hogy a kezdő tanárok 820 euróért léphetnek munkába Szlovákiában (ezt 638 euró nettót – azaz nagyjából mintegy 207 000 forintot jelent). Jelenleg Romániában is jobb a helyzet. A kezdő tanárok fizetése a keleti szomszédunknál bruttó 3680 lej (nettó 2153 lej – mintegy 147 549 forint), amely több fizetést jelent. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a romániai tanárok kötelező óraszáma heti 18 óra. Magyarországon jelenleg 121 496, illetve 134 995 forint között kaphatnak a kezdő pedagógusok, amely elmarad a jelenlegi szlovák és román fizetésektől is, ráadásul arányaiban sokkal több túlterheltséggel is dolgoznak, mint a környező országok pályatársai.
Nem csoda, hogy a PISA-értékelésen Magyarország alulteljesít, hiszen a túlterhelt és alulfizetett tanárokat még társadalmi elismerés sem segíti. Az OECD-tanulmány és egyéb nemzetközi felmérések szerint a magyar tanárok tekintélye az egyik legalacsonyabb világszerte, a magyar átlagemberek gyakran teszik fel azt a ismerős kérdést, hogy miért dolgozik kevesebbet egy tanár mint én?
Ezt a rossz megítélést mindig elősegítette a mindenkori politika, hiszen könnyebben kezelhetővé vált a pedagógus réteg, csak éppen hosszú távon aláásták a tanárok tekintélyét. Igaz, hogy egy tanár átlag 24 órát tanít egy héten (ezenkívül még a túlórák), de az osztálynyi gyermek előtt tartott órák hosszú távon jelentős pszichés és fizikai terheléssel járnak. Az órákra való felkészülés, az adminisztráció, a szülőkkel és diákokkal való kommunikáció (sokszor munkaidőn túl is), a dolgozatjavítás vagy a különböző tanórán kívüli neveléssel foglalkozó programok és feladatok mind olyan extra munkaidővel járnak, amelyek nem elszámolhatóak, legfeljebb csak megsaccolni lehet.
Sikerpropaganda helyett | Magyar Hang
A pedagógusok nagy része azt mondja, a kormány által erőltetett életpályamodell legfeljebb arra jó, hogy tantestületeket verjen szét.
Nem segített a magyar oktatás helyzetén az sem, hogy az elmúlt években folyamatos változásokon esett át. A szinte évenkénti variálás hatására a gimnáziumi és a szakközépiskolák között egyre nagyobb a szakadék. Ezt a jelenséget a tavalyi kompetenciamérés eredménye is jelzi, főleg, hogy a gimnáziumok lobbiereje beszippantja a jobb képességű vagy jobb családi háttérrel rendelkező tanulókat, akik képesek megfizetni a magántanárokat. A többi tanuló a különböző szakképzések között kénytelen választani, hiszen a rosszabb hírnevűeket nem szeretnék választani, pedig a közismereti tárgyakon felül még a szakmai tárgyakat is tanulják.
A kormány Szakképzés 4.0 stratégiája újra megváltoztatja a szakképzés rendszerét és az iskolák neveit is. Az oktatás kötelezően ötéves lesz. Főbb változás, hogy a közismereti tárgyakból lehet 12.-ben érettségizni, de a 12. év végén a technikumi tanuló nem kaphat érettségi bizonyítványt, csak egy évvel később, amikor az ötödik érettségi tárgynak számító szakmai vizsgát is letette. A szakképzési utáni kétéves érettségi lehetőségét megszüntetik, kényszerítve a tanulók munkaerőpiacra való áramlását, csak az esti tagozaton biztosítva a továbbtanulást, ha a munkáltató tolerálja azt.
Inkább kísérletezésnek tűnik az évenkénti változtatás, mintsem középtávú vagy hosszú távú oktatáspolitikai stratégiának. Az Európai Unióban a GDP 5 százalékát oktatásra költött Magyarország kiemelkedő a többi országhoz viszonyítva, mégis világszinten az utolsók között van a tanárok fizetése, pedig a minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése.
A szerző tanár
