Alig telt el két hét a hajléktalanokat közterületeinkről büntetőjogi szankciókkal elüldöző törvénymódosítás hatálybalépése óta, máris legalább öt fedél nélküli ember került szabálysértés vádjával bíróság elé.
Az első bírósági ügy, egy gödöllői kisiklott életpályájú (ámde összeférhetetlen) mérnöké volt, akit a rendőrség harminc napra lecsukatott volna, mert „életvitelszerűen használva a közterületet”, egy padon ült. Végül megúszta bírói figyelmeztetéssel és húszezer forint „szabálysértési költség” megfizetésének kötelezettségével. A második ügy egy másfél hónapja a Nyugati téri aluljáróban élő, magát alkoholistának valló férfi é volt, aki elmondta, hajlandó közmunkát vállalni. Mindezt a Gyorskocsi utcából videókapcsolat segítségével válaszolta a bíró kérdéseire. Figyelmeztetéssel és kirendelt védője 6350 forintos díjának megfizetésével úszta meg az ügyet.
A harmadik megregulázott szabálysértő egy 62 éves budapesti nő volt, aki öt hónapja él az utcán. Az ő sorsát élettársa egy évvel korábbi halála pecsételte meg. Október 17-én, egy napon belül háromszor figyelmeztették rendőrök, másnap a negyedik figyelmeztetést már hatósági eljárás és 72 órás őrizetbe vétel követte. Majd a rögtönítélő bíróság elé vitték. A tárgyaláson az asszony a bírósági tárgyalóval szomszédos teremben ülve videókapcsolat útján válaszolhatott a bíró kérdéseire. Azt bírta többek között megkérdezni tőle, hogy várandós-e. „Asszonyom, 62 éves vagyok!” – hangzott a válasz.
Eltűnnek a szem elől a hajléktalanok, ebből még nagy baj lehet - Magyar Hang
Ügyvédek, társadalomtudósok és orvosok is tiltakoznak. Az eljárások felfüggesztése mellett szakmai párbeszédet szorgalmaznak a hajléktalanság visszaszorítása érdekében.
Közben ügyvédek, jogászok, orvosok, pszichológusok, szociológusok ezrei írtak alá petíciókat az embertelen törvény azonnali visszavonását követelve, mindegyik értelmiségi csoport azt hangsúlyozta, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát nem a büntetőjog eszközeivel kell orvosolni. Talán ezeknek a tiltakozó akcióknak is köszönhető, hogy október 26-án a pécsi bíróság egy hajléktalant felmentett, azzal az indokolással, hogy nem követett el semmilyen szabálysértést. A kaposvári járásbíróság pedig ugyanezen a napon egy 54 éves őrizetbe vett hajléktalan ügyében felfüggesztette a bírósági eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult normakontrollt kérve, mert álláspontja szerint a szabálysértési törvény hajléktalanokra szabott szabályai alaptörvényünkbe ütköznek. Néhány nappal később a Székesfehérvári Járásbíróság is ugyanígy járt el, így már két beadvány van az Alkotmánybíróság előtt.
Az elmúlt napok eseményei a társadalom egyik felében mély megütközést váltottak ki, ám a másik, kormánypárti felében úgy látják, hogy a baloldali liberálisok csak apropót találtak az intézkedés kapcsán arra, hogy az Orbán-kormányt támadják.
Miközben emberek tízezreit lakoltatják ki otthonaikból, mert a „jogállamunk” képtelen volt megvédeni a devizahitel-csapdájába csalt embereket a bankok által elrendelt végrehajtási eljárásoktól, az utcára kerültek közül a legelesettebbek most majd a rendőrökkel találják szembe magukat. Csak becslések vannak arra nézvést, hogy hány hajléktalan ember él ma Magyarországon. Szakemberek állítják, többen vannak, mint ahánynak az állam szálláshelyet tud nyújtani.
Cserét ajánlanak a politikusoknak a hajléktalanok - Magyar Hang
„Ezek az emberek már olyan betegségekkel, mentális problémákkal és sokszor függőségekkel küzdenek, hogy lehetetlen egyik napról a másikra szállóba parancsolni őket.”
Azt is mondják, hogy a hajléktalanok között nagyon sok az idült alkoholista, a drogos, és elmebetegséggel küzdők is vannak köztük szép számmal. Ahány hajléktalan, annyi életsors, annyiféle megoldást kellene találni arra, hogy a bizalmukba férkőzve, valamilyen segítséget lehessen nekik nyújtani. Egy alkoholistát, egy drogost aligha lehet szabálysértési eljárással rábírni a leszokásra. Aki az utcán él évek óta, bizonyára kórházi kezelésre szoruló baja is van. Vajon hánynak van társadalombiztosítása, hogy ellátásra jogosult legyen? A napokban a hatóság embere egy hajléktalant nem őrizetbe vett, hanem kórházba vitetett, amely intézkedésével a polgári ellenállás egy lehetséges módjára hívta fel rendőrtársai figyelmét. Nehogy baja legyen belőle…
Ha a szálláshelyeken nem férnek el a hajléktalanok, ha nem hajlandók odamenni, ha a rendőri eljárások elől a városszéli erdőségekbe menekülnek, vajon mennyien fogják átvészelni közülük a hideg téli hónapokat?
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 25. számban? Itt megnézheti!
