Be kell vallanom, listázunk. Nem szép dolog – sőt: veszélyes! –, tudom, de igazából csak amolyan elméleti dologról van szó, nincs kőbe vésve semmi és senki, még csak papírra vetve sem. Az úgynevezett gy-lista fogalma mégis szinte minden szerkesztőségi értekezleten előkerül, amikor a kollégák egymás után sorolják, az adott héten kik utasították vissza interjúkérelmüket. Vagy hárítottak el akár csak egy-egy rövidebb nyilatkozatot. Nem aktív pártpolitikusok szerepelnek ezen az elméleti listán, hanem tekintélyesnek vélt közéleti szereplők, megmondóemberek, korábbi döntéshozók, művészek, tudósok és így tovább. Olyanok, akikről tudjuk, van véleményük, korábban talán el is mondták, de mostanra behúzták a kéziféket. Befogták a szájukat. Lehúzták a rolót. Idomultak.
Nekünk meg aztán pláne nem beszélnek, megbocsáthatatlan bűnnek minősülne ez a NER-ben, ami után elzárulna a nektárcsap, ha eddig csurrant-cseppent is belőle valami. Legalábbis ettől tartanak. Szóval ők a gy-listások, a gyávák. Ha majd egyszer a rezsim összeomlik, mert össze fog, akkor is fontos emlékeznünk, kik voltak a gy-k (a g-kről már nem is beszélve), és kik a b-k (övék a szerencse, nekik hála és köszönet).
Pálinkás József: Ennyi erővel néhány akadémikus unokáját is ellophatták volna | Magyar Hang
Egy hatalmi játék és zsarolás része lett a Magyar Tudományos Akadémia – mondta a Fidesz korábbi minisztere.
A gy-emberek közösségének emblematikus figurája Náray-Szabó Gábor kémikus. A Professzorok Batthyány Körének elnöke mögött kétségtelenül van teljesítmény, ezért is reménykedtünk sokáig abban, hogy a NER minden szemétsége ellenére ő nem darálódik be. Komoly kutató, biztos háttérrel, tekintéllyel, akinek nem lehet annyi veszítenivalója (valamennyi nyilván van), hogy ne merjen következetesen kiállni a fennen hirdetett polgári értékek mellett. Tudós közössége részéről korábban mutatkozott is hajlandóság építő kritika megfogalmazására, ez azonban a professzor úr esetében már a múlté.
Nézzük, mit is nyilatkozott a Magyar Narancs február 21-ei számában! „Úgy gondolom, hogy a sorosozás esetében nem személy elleni akcióról van szó, hanem egy irányzatot egyetlen szóval jelölnek meg, és ez a legegyszerűbb. (…) De egy dolog nagyon fontos: a sorosozás nem az értelmiségnek szól. Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne.” Beszélt ő még másról is, a hatalom és a tudomány jelen állásáról, de a mellbevágó mégis ez a pár mondat. Mint a riporter is felveti, arról a Sorosról van ugye szó, aki a propaganda szerint megölte volna az anyját, hogy más finomságokat ne is említsünk, és akinek arcképét használja úton-útfélen a kormány a primitív, de sajnos hatásos gyűlöletkampányához. (Épp a minap lepték el az utcákat az újabb plakátok, „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” felirattal.)
Orbán Viktor hasznos idiótáknak nevezte Néppárton belüli kritikusait | Magyar Hang
A miniszterelnök német lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Juncker helyett Timmermans kerül majd Soros mellé a plakátokra.
Ez az értelmiség ne érezze magát idegesítve, „nem neki szól”-kitétel egészen elképesztő, annyi előnye viszont van, hogy újabb példáját látjuk annak, miként gondolkodik a hatalom és körülötte a holdudvar a társadalomról. Lenézi, eszköznek tekinti, manipulálja. Kasztokat szervez. Orbánék a humán területek (oktatás, egészségügy, szociális szféra) kifosztásával, leépítésével eleve folytatólagos merényletet követnek el a lakosság ellen. De a kasztosítás, a társadalom szétszakításának ilyen egyértelmű és természetesnek vett kimondása mégiscsak brutális.
Miért Soros? | Magyar Hang
Az erősebb kutya bölcsessége évszázados törvény a Kárpát-medencében – ennyi és nem több Orbán Viktor ideológiája.
Náray-Szabó professzor nem társadalomkutató, ez azonban semmire sem mentség: tudósként semmiképpen nem képviselhet olyan álláspontot, hogy az értelmiségnek (pláne a tűzhöz közelinek) ne lenne társadalmi felelőssége. Éppen az ő kötelességük lenne – mivel még mindig nekik van erre leginkább esélyük –, hogy fékezzék a túlterjeszkedésre hajlamos hatalmat, hogy irány- és értékvesztés esetén elsőként emeljenek szót. Értem én, hogy sokan félnek, hogy sokan azt érzik, finomkodással, dörgölőzéssel érhetnek el legalább apró eredményeket, vagy maradhatnak a víz felett. De itt még csak nem is erről van szó. Náray-Szabó Gábor szavaival a gyávaság mellett épp a teljes érték- és irányvesztés a fő probléma. Professzortársai számára itt a lehetőség, hogy eldöntsék, a „gy” vagy a „b” ligában játszanak tovább. Ez most az ő felelősségük, és ez nem is kevés.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/9. számában jelent meg, 2019. március 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
