A Fidesz és a Facebook: cenzúra ott, cenzúra itt

Mintha támadásra készülődne a kormány által nemrég leigazolt csatárjátékos. A miniszterelnök a háborús hasonlatoknál talán csak a futballhasonlatokat kedveli jobban: ő jellemezte így kormánya új, Brüszszelben otthonosan mozgó igazságügy-miniszterét. Varga Judit a Sziget Fesztiválon beszélt arról, hogy uniós és nemzeti szinten is újra kell gondolni az országokhoz nem köthető, határokon átnyúló tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását. Megtudhattuk, hogy az ügyben már munkacsoport (!) is alakult az Igazságügyi Minisztériumban, a megregulázandó két óriás pedig a közösségi médiát meghatározó Facebook és a netes keresőmotorokat uraló Google.

Ellentétben a korábbi Telekom és a mostani Coca-Cola körüli bojkottfenyegetéses népszínművel most tényleg nagy fába készül vágni a fejszéjét a kormány. Bár az is lehet, hogy csak az önkormányzati választások előtt kell újabb ellenséggel hergelni a szavazóbázist, nehogy lankadjon a harci kedv.

Megjegyzendő, Varga Juditnak van némi igazsága. Aki lapunkat olvassa, találkozhatott bőven a Facebook működését érintő kritikával, adatkezelési visszaélésekkel, a személytelen algoritmusok által vezérelt tartalomszűrés bosszantó és abszurd eseteivel. Az is tény, hogy az átláthatóság és a korrekt adóztatás érdekében is lenne itt teendő. A miniszter is utalt arra, hogy ezekben az ügyekben nehéz pusztán nemzeti, az uniónál maradva: tagállami szinten érdemi előrelépést elérni. A globális jelenségek káros hatásai ellen leginkább a globális fellépés lehet hatásos, a szuverenitás elve itt is csak részlegesen érvényesíthető. Van egy olyan érzésem azonban, hogy a kormányt az adózási problémáknál jobban aggasztják a tartalmi kérdések: a miniszter árulkodó, bár cseppet sem meglepő módon a migrációval kapcsolatos hírek „cenzúrázását” emlegette az egyik fő kifogásként.

Jelentős szakirodalma van már a közösségi médiában terjedő álhírek vagy éppen az elhallgatások politikaformáló hatásának, de amit erről tudunk, nem feltétlenül erősíti meg a kormány tervezett lépései mögött meghúzódó előfeltevést. Vagyis: a szóban forgó nagyvállalatok működése által életre hívott manipulációs technikákkal legalább olyan sikeresen élnek vissza az illiberális politikai erők, mint a liberális demokrácia hívei. Elég itt a brexitre vagy Trump győztes elnökjelölti kampányára utalni. Nálunk sincs ez másként. Mindenesetre Varga Judit erős szót használva – cenzúra – indokolta a kormány várható fellépését, amiről már korábban is volt szó, de aminek a részleteiről most sem tudni semmit. Ha a korrekt adóztatás vagy a hírfogyasztók védelme a cél, csak örülhetünk, ám a kormány tevékenysége nemcsak e fellépés hitelességét ássa alá, hanem a jó szándékát is megkérdőjelezi.

A napokban szólaltatta meg a 444.hu a jelenleg Ausztriában dolgozó Balogh Krisztinát, aki évekig dolgozott az úgynevezett közmédiában. A roma származású, fiatal riporter elmondása szerint igyekezett a szakma szabályait követve, tisztességgel ellátni a feladatát, tájékoztatni a közönséget, ám az M1-et eluraló propaganda és cenzúra lehetetlenné tette maradását. Amit részletesen elmondott, megdöbbentő, meglepőnek mégsem nevezném.

Valójában csak megerősítette azt, ami kívülről nézve is nyilvánvaló: a Fidesz-médiává züllesztett közszolgálat a migrációs tematika mesterséges napirenden tartásával, kormányzati sikerpropagandával, az ellenzék tudatos lejáratásával és nevetségessé tételével, a más politikai nézeteket vallók kirekesztésével manipulálja a közvéleményt. A hírfolyam tartalmát politikai elvárások, nem szakmai elvek határozzák meg; ha Varga Judit a Facebook kapcsán cenzúrát emleget, erre vajon mit mondana? A „közmédia” formálisan független a kormánytól, de kutyakomédia erre hivatkozni: működésének kereteit a fideszes többség alakította ki, s az adóforintjaink milliárdjait számolatlanul elégető fake news gyár, manipulációs központ minden eszközzel a jelenlegi hatalom szekerét tolja. Ráadásul a kormánypárt propagandagépezetének ez csak az egyik, bár igen fontos láncszeme.

Sokan a nemzetközi óriáscégek feldarabolásában látják a megoldást, mondván, egészségtelen, a befolyással való visszaélésre módot adó helyzetet teremt, ha túl sok platform van egy kézben. Ha esetleg ezt az ötletet vetné fel Varga Judit munkacsoportja, vizsgálja meg itthon ebből a szempontból a nemrégiben létrehozott, gigantikus kormánypárti médiaholdingot, amely egyebek mellett az összes megyei napilapot birtokolja! Úgy látszik, a kormány amiatt támad másokat, amit a saját portája előtt elnéz, ha a cenzúra, az elhallgatás, a politikai kézi vezérlés az ő érdekét szolgálja. A Fideszt nem a Facebook vagy a Google működésének anomáliái zavarják, hanem az, hogy azokat nem ő uralja. Álhírgyártásban, manipulációban sem tűri a konkurenciát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!