Kezdjünk egy jó hírrel: jelentős béremelés vár a bírákra és az ügyészekre, akik e tekintetben a következő években megkezdhetik a felzárkózást az uniós átlaghoz. Varga Judit igazságügy-miniszter bejelentése szerint jövőre a bírák átlagosan 32, az ügyészek 21 százalékos illetményemelést kapnak, majd az így egy szintre hozott fizetéseket a következő években tovább emelik. Nem sajnálom a pluszpénzt az érintettektől, felelősségteljes munka az övék.
Ha azonban más történésekkel összekapcsoljuk a bejelentést, akkor már lehet egy kis rossz érzésünk a hírrel kapcsolatban. A kormány számos arra utaló mozdulatot tett, hogy nem bánná, ha a befolyása jobban érvényesülne a magyar igazságszolgáltatás működésében. Politikusai, illetve a hatalompárti sajtó kész össztűz alá venni a bíróságokat, olykor személyesen a döntéshozót kipécézve, ha éppen neki nem tetsző ítélet születik.
Brüsszeli tiltakozásra vonták vissza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, de egy újabb előterjesztés ismét több ponton igyekszik erősíteni a kormányzati befolyást a bíróságokon. Így nehéz nem arra gondolni a béremelésről szóló hír hallatán, hogy a klasszikus mézesmadzag-korbács kombináció alkalmazásával próbál célt érni a hatalom. Ráadásul itt nem egy akkora tömegről van szó, mint, mondjuk, a tanárok vagy az egészségügyi dolgozók esetében, a látványos bérrendezés jó befektetésnek tűnhetett egy költség-haszon elemzés elvégzése után. Ezzel együtt nem gondolom, hogy a bírók – vagy bárki más – lojalitása ilyen egyszerűen megvásárolható, de a szándék azért elég nyilvánvaló. A látszat pedig ez esetben aligha tesz jót a bíróságok társadalmi megítélésének.
Az ügyészeknél nem annyira a nyomásgyakorlás, mint inkább a további ösztönzés lehetett a szándék. A vádhatóság erősen hierarchizált szervezet, a megfelelő vezető kiválasztásával könnyebb elérni a kívánt hatást, mint a bíróságok rendszerében. S ha a Fidesz van kormányon, ma már törvényszerűségként rögzíthetjük, hogy valahogy mindig Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Épp a minap választotta meg újabb kilenc évre a parlament kétharmados, fideszes többsége. Természetesen jogszerűen: Áder János köztársasági elnök javaslatára, aki nyilván alapos mérlegelés után hozta meg a döntést. A kellő tisztelettel jegyezném meg: azt is megfontolhatta volna, hogy a jelöltje tevékenységét finoman szólva nem övezi közbizalom, ami erősen csorbítja az általa irányított szervezet tekintélyét, a magyar igazságszolgáltatás pártatlanságába, a joguralomba vetett hitet.
Tégláról téglára: a rendszerépítés zavartalanul folytatódik | Magyar HangSokan érzik úgy, hogy Polt Péter újraválasztásával Magyarországon 2028-ig csak részlegesen, erős megszorítással beszélhetünk pártatlan bűnüldözésről. A Demeter Márta (LMP) elleni abszurd vádemelés mint a politikai bosszú eszköze is ezt a vélekedést támasztja alá. Akárhogy is, a fentiek azt is jól mutatják, hogy a kormány kire, kikre igyekszik alapozni a hatalmát.
A bűnüldözés másik fontos szereplője a rendőrség, itt egy hasonló bérrendezés jóval költségesebb lépés volna. Pedig igény és szükség lenne rá: már-már tűzoltás jelleggel kellene a juttatások emeléséről dönteni. Létszámhiányról, túlterhelt állományról érkeznek jelzések, és hát a „szelektív bűnüldözés”, a politikailag kényes ügyek kikerülése a morálnak sem tesz jót. Ebben a helyzetben tervezi a kormány visszaadni a szabálysértési ügyeket a rendőrségnek: az önkormányzati jogköröket tovább nyirbáló változtatás olyan „jutalom” a testületnek, amelybe sokak szerint egyenesen belerokkanhat.
A sikerpropaganda, a bűnügyi statisztikák rózsaszín köde mögötti valóság nem izgatja a politikát. A fogyatkozó létszámú rendőrségnek nagy szüksége van a polgárőrök önkéntes munkájára; a személyi összefonódásokon túl talán ennek is lehet szerepe abban, hogy – mint azt lapunk többször megírta – a polgárőrség vezetőségéhez, elsősorban az 1990 előtti rendszerhez ezer szállal kötődő Túrós András „örökös” elnökhöz kapcsolódó ügyek vizsgálatával valahogy nem haladnak a hatóságok. A polgárőrség civil szervezet – mégis volt, ahol helyben a saját alapszabályával ellentétesen dokumentálhatóan segítette a Fidesz önkormányzati kampányát –, a Belügyminisztériumtól ugyanakkor évente egymilliárd forint támogatást kap. A gyanús ügyek éppen a közpénzek felhasználását érintik. Úgy látszik, a hatalomnak itt is kényelmesebb szemet hunynia, mint tiszta helyzetet teremtenie.
Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél | Magyar HangA hatalma körülbástyázásával foglalatoskodó kormány mintha megfeledkezne arról, hogy rajta és a vazallusain kívül volna itt egy ország is. Súlyosan téved, ha azt gondolja, a közbizalom erodálásának, tekintélye porladásának következményeitől bárki és bármi, akármilyen erős építmény megvédheti.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg, 2019. november 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!
