Törzsi háború felé

Komoly erők mozdultak meg az őszi, új politikai helyzetet teremtett önkormányzati választások után azért, hogy 2022-ben két nagy tömb kíméletlen, árnyalatokat nem ismerő „élet-halál küzdelme” döntse el, ki kormányozza majd négy évig az országot. Világosan látszik, hogy jelenleg két szilárd, belső egységet mutató politikai erő létezik Magyarországon. Pontosabban kettő és fél. A Fidesz, a Demokratikus Koalíció (DK), valamint a Momentum.

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc pártja persze távolról sincs egy súlycsoportban, mégis a kettejük közötti, potenciálisan tekintélyes létszámú választó otthonául szolgáló tér ma leginkább valamiféle alaktalan, kavargó masszához hasonlatos. A tavalyi európai parlamenti (EP-) választáson a legerősebb ellenzéki párt pozícióját megszerzett DK szándéka egyértelmű. Újabb és újabb falatokat hasít ki magának a megroppant MSZP-ből; a teljes, egylistás összefogás meghirdetésével pedig nyomás alá helyezi az összes ellenzéki szereplőt. Minden korábbi fenntartást félresöpörve ölelő karjaiba zárná a Jobbikot is. Szervezett, a fideszes kemény mag fegyelmezettségével rendelkező hátországával és stabil anyagi erőforrásaival a nagy elszámoltatást karcolás nélkül megúszó Gyurcsány Ferenc nem alap nélkül kalkulál úgy, hogy a pártjáé lehet a vezető pozíció az egységes ellenzéken belül.

Miközben a 2018-as választás óta a Jobbik és az LMP sorvadásnak indult, a DK határozottan halad a célja felé. Rajta kívül csak a parlamenten kívüli Momentum tudott erősödni az ellenzéki térfélen, amely friss szereplőként számos, különféle helyről érkezett szavazót tudott magához vonzani az EP-választáson. Ám a gyurcsányi tömegvonzás hatása alól nehéz lesz kivonnia magát, ráadásul a fiatal választók megnyeréséért folytatott küzdelemben a Fidesz eszközökben nem válogató gépezete is kiemelt célpontként kezeli. A párt igyekszik előre menekülni, most például tekintélyes jobb- és baloldali személyiségekkel együtt egyfajta ellenzéki kerekasztal létrehozását kezdeményezte. A testület a hatalmi kérdések eldöntése helyett olyan szakmai programok közös kidolgozására volna hivatott, amelyekből kirajzolódna, mi az ellenzék ajánlata az országnak. Valami hasonlóban gondolkodik a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

Nagy kérdés, hogy a készülő, a Fidesz és a DK érdekét egyaránt szolgáló, 2022-es nagy törzsi háború zajában mekkora figyelem jut majd ilyesmire. Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten már megtapasztalhatta, milyen az, amikor valaki két politikai erő közötti háború kellős közepén találja magát. Zsarolás balról, zsarolás jobbról egy nem túl fontos kulturális pozíció miatt, egyik oldalról a főváros költségvetését, a másikról a színházak finanszírozását fenyegetve. De az új Nemzeti alaptanterv kapcsán szelíd, érveken alapuló szakmai bírálatot megfogalmazó egyházi pedagógusok is gyors leckét kaptak a Fidesztől: jaj annak, aki a törzsi háború útjában áll, akit zavar a magyar oktatás jövőjének járulékos veszteségként való kezelése egy ideológiai-kommunikációs csatában!

Ha nem szervezi meg magát az ebből a háborúból nem kérő Magyarország, akkor a 2022-es választási kampány aljasságban, brutalitásban és ostobaságban minden eddigit alulmúl majd.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg március 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!