Emberek az embertelenségben

Olyan időket élünk, amikor mindenki rettegve félti a veszedelmes koronavírustól idős hozzátartozóját vagy a kórházakban orvosként, ápolóként szolgálatot teljesítő családtagját.

Az egész ország küzd a járványveszély ellen, a legnagyobb terhet mégis az egészségügyi intézmények cipelik, amelyek dolgozóival az állam hosszú éveken át mostohán bánt. A legnagyobb kockázatot is ők vállalják, hiszen a járvány kitörése idején megfelelő védőfelszerelések nélkül vették fel a harcot a gyilkos vírussal. Az ellátás sok helyen még most is akadozik, veszélyességi pótlékot nem kapnak, bruttó 500 ezer forinttal fogják majd kiszúrni a szemüket. Ennyit ér az ember áldozatvállalása veszélyhelyzet idején.

Az igazoltan koronavírussal fertőzöttek száma – a kormány által közölt hivatalos adatok szerint – még 1500 alatt volt, amikor Kásler Miklós a hazai kórházi ágyak 60 százalékának felszabadítására adott utasítást. Vagyis 36 ezer kórházi ágyról kellett áthelyezni vagy hazaküldeni az ápolásra szoruló betegeket. A külhoni tapasztalatok szerint a fertőzöttek húsz százaléka szorul kórházi kezelésre. Ha a kormány által közölt hivatalos adatokból indulunk ki, érthetetlen, miért kell 1500 fertőzött mellett már most 36 ezer kórházi ágyról eltávolítani a betegeket.

Az állampolgároknak joguk van tudni, hogy a hivatalosan közölt számok megfelelnek-e a valóságnak, vagy pedig a kormány olyan adatok birtokában hoz intézkedéseket, amelyeket mi nem ismerhetünk. Vajon lehetséges-e, hogy a miniszteri utasítás mögött annak felismerése áll, hogy már most látják: tömeges megbetegedések esetén ez az egészségügyi rendszer nem lesz képes megbirkózni a helyzettel, ezért inkább vállalják, hogy idős, beteg emberek életét rövidíthetik meg, vagy a sérültek, frissen műtöttek sikeres rehabilitációjának esélyét csökkentik azzal, hogy kirakják őket a kórházakból.

A kórházigazgatók meglepő módon kritikus hang nélkül igyekeztek végrehajtani a miniszteri utasítást. Ennek ellenére húsvét ünnepén – amikor a kormányfő a megszokott propagandakörítéssel koronavírusos betegeket ellátó kórházakba tett villámlátogatást – Kásler miniszter úgy érezhette, neki is a tettek mezejére kell lépnie. Rögvest le is váltott két kórházigazgatót. A székesfehérvári kórház vezetőjét, Csernavölgyi Istvánt azért, mert egyetlen alkalommal csak szóban közölte a kért statisztikai adatokat, ám elektronikusan csak késve továbbította azokat.

A másik ügy, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet igazgatója, Cserháti Péter leváltása hatalmas felháborodást váltott ki a dolgozók körében. A veszélyhelyzet ellenére még tüntettek is a kórház bejárata előtt. De nemcsak ők tiltakoztak, hanem az intézetben korábban kezelt betegek is, és a tudomány képviselőinek köreiben is mély megdöbbenést váltott ki Cserháti leváltásának híre. A igazgató bűnéül azt rótta fel a miniszter, hogy nem hajtotta végre utasítását. A kórház álláspontja szerint viszont mindössze annyit vétettek, hogy minden betegük további ellátásáról igyekeztek megfelelően gondoskodni. A kért határidőre befejeződött volna a átszervezés, pont annyi üres ágyat biztosítottak volna, amennyit a miniszter kért.

Nyilvánvalóan más okok húzódtak Cserháti Péter leváltása mögött. A koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrendet mintha csak felhasználták volna az elmozdítására. Mindazonáltal az evangélikus Cserháti Péter neve most ugyanazt jelenti Magyarországon, mint amit a rendszerváltás előtt a református Balczó Andrásé. Az orvosét, aki esküjét minden körülmények között betartja, akinek szakmai tudása, hivatástudata, erkölcsi tisztasága tekintélyt parancsol, aki gyógyító munkáját mély hittel és odaadással látja el.

Az orvosi egyetem szolidaritása jeléül kibővítette Cserháti Péter egyetemen ellátott korábbi feladatkörét, jelezve, hogy nagyra tartják tudását, felkészültségét. Még Kásler miniszter elődje, Balog Zoltán is megszólalt az ügyben, elismerő szavakkal beszélt Cserháti munkájáról. Kásler Miklós leváltását pedig egyre többen és egyre hangosabban követelik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/16. számában jelent meg április 17-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/16. számban? Itt megnézheti!