Az elárult ország

Az elárult ország

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament vitája után Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Balra Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. (Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Állítása szerint Orbán Viktor Magyarországot megvédeni ment Brüsszelbe (helyesen: Strasbourgba) kedden az Európai Parlament (EP) ülésére. Másnap a képviselők az előírt többséggel mégis megszavazták az uniós alapértékek rendszerszintű megsértése miatt hazánk ellen indított eljárás új szakaszba léptetését. A miniszterelnök a nemzeti sértettség és önérzet húrjain játszó beszédében kísérletet sem tett hallgatósága meggyőzésére, a napnál világosabban a hazai közönségnek, kiemelten a feltétlen híveknek szólt. Talán abban bízott, hogy a háttérben folytatott lobbizással, uniós pártcsaládja puhításával sikerül kétharmad alá szorítani a szavazati arányt.

A 7. cikkely szerinti, uniós atombombának nevezett eljárás az EU-s pénzek befagyasztásával, végső esetben Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével járhat, ám a történtek után sem valószínű, hogy erre ténylegesen sor kerül. Ráadásul a tartózkodó szavazatok beszámítása körüli jogvita is elhúzhatja a folyamatot. Rövid távon belpolitikai kár aligha éri a kormányfőt és a Fideszt, a jövő évi európai parlamenti választás kampányában kifejezetten jól jöhet az ügy, s a brüsszeli elit tényleg ezer jó okot szolgáltat a bírálatra. A kormánypárt tagságának bizonytalanná válása az Európai Néppártban azonban a Fideszen belül is feszültséget gerjeszthet. Annyi bizonyos, hogy súlyosan sérül Magyarország tekintélye az európai közösségben a megbélyegző döntéssel, amelynek következményei egyelőre beláthatatlanok. Az Orbán Viktor által emlegetett pávatánc korszaka véget ért; meghatározó uniós, illetve néppárti körökben végképp rá és kormányára égett a kellemetlen bajkeverő szerepe. Az eddig biztos szövetségesnek tekintett Sebastian Kurz osztrák kancellár kihátrálása veszélyes üzenetet rejt a Fidesz számára: európai módon, a civilizációs normákat nem áthágva is lehet bevándorlásellenes álláspontot képviselni az unióban. Mellesleg cáfolja a propagandagépezet állítását is, miszerint csupán a migráció kezelése miatt marasztalták el a kormányt. Orbán Viktor számára most már létkérdés az uniós értékeket zárójelbe tevő, illiberális erők áttörése az EP-választáson.

Magyarként akkor is nehéz lenne a Sargentini-jelentést támogatni, ha tartalma kifogástalan. Csakhogy korántsem az, még ha például a korrupcióval kapcsolatban visszafogottan fogalmaz is. A jelentés megoldhatatlan dilemma elé állította az ellenzéket: szavazói kíméletlen fellépést várnak a kormánnyal szemben, ám olyan szankciót még nem látott a világ, amely – bár egy kormányt, egy rezsimet vett célba – ne sújtotta volna az adott ország társadalmát. Így lesz ez most is.

Az árulta el Magyarországot, aki egy hatalmi játszma folyományaként – önmagát az egész nemzettel azonosítva – ezt a bajt a fejünkre hozta.

És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti. Keresse az újságárusoknál!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom