Az Orbán-rezsim történelmi távlatban
Fotó: Shutterstock

Sokan elhiszik, amit Orbán Viktor az évértékelőjében mondott, miszerint az elmúlt évszázad legsikeresebb évtizede volt a 2010 óta eltelt időszak. A következőkben a széles értelemben vett orbáni családpolitikát vizsgáljuk meg. Ha azt vesszük, hogy ez az egyetlen szegmense a rezsim propagandájának, amelyik (hál’Istennek) nem a gyűlölködésre és a rágalmazásra épít, akkor azt is mondhatjuk, hogy ez a kormányzat sikertémája lehet.

Az Orbán-rezsim propagandája azzal torzít, hogy a „szoclib nyócév” teljesítményét tudatosan keveri a 2008–12-es nagy világgazdasági válság okozta zuhanással. Mi az alábbiakban kizárólag összehasonlításra érdemes adatokkal fogunk dolgozni, tehát egyforma hosszú időszakokkal, illetve a Központi Statisztikai Hivatal egyazon minőségű adataival. Ahol nem KSH-adattal dolgozunk, külön jelezzük.

A családpolitika érdemi minősítése a gyermekszám változása. Demográfiai bajaink orvoslása hatalmas születésszám-növekedést feltételezne. Ezzel szemben a születésszám (1978 óta!) elégtelen, és az orbáni családpolitika sem hozott ebben érdemi változást. Az 1. ábrán csak a tíz évvel ezelőtti adatokat hasonlítjuk össze a frissekkel. Az orbáni évtizedben folytatódott a gyermekszám-csökkenés, a lakosság elöregedése. Az alacsony és folyvást csökkenő gyermekszám miatt az iskolarendszer túlkapacitása hatalmas anyagi teher, ugyanakkor a kormány nem meri egyenesen megmondani a társadalomnak, hogy az iskolarendszer fő baja a gyermekhiány. Inkább abban bízik, hogy pár éven belül tanárok tömegei mennek nyugdíjba, és utána csöndben be lehet majd zárni sok száz iskolát.

1.jpg

Minden populáció jövőjét a szülőképes korú nők száma határozza meg. Természetesen fontos a termékenység is. A 2. ábra mutatja az adatokat. Azért mondhatjuk, hogy a 2020-as évtizedben a demográfiai válság katasztrófába fog fordulni, mert a szülőképes korú nők száma drámai ütemben fogy. 2019-ben annyi szülőképes korú nő volt, amennyi a trianoni béke idején, 2031-ben annyi lesz, amennyi a millennium idején, 1896-ban volt, tehát a következő évtizedben 35 évet süllyedünk a történelemben. És ez nem jóslás, hanem kész tény, ugyanis már mindenki megszületett, aki 2031-ben szülőképes korú lesz.

2.jpg

A termékenységi ráta azt mutatja, hogy egy nő hány gyermeket szül élete folyamán. Mivel az újszülötteknek kb. 48,5 százaléka leány, és van csecsemőhalandóság is, a népességszám szinten tartásához 2,1-es termékenységi mutató kell, ami azt jelenti, hogy száz nő 210 gyermeket szül. Ez esetben születik száz nőnek száz leánya – és ez a lényeg! –, tehát szinten marad a népesség.

A Fidesz-kommunikáció naponta elmantrázza, hogy az átkos emlékű szoclib kormánytól 1,23-as termékenységi rátát örökölt, és hősiesen feltornázta 1,49-re. Erről az egész kérdéskörről a következőket kell tudni: egyfelől az a szörnyű 1,23 nem a szoclib időkben volt, hanem 2011-ben, vagyis már az Orbán-kormány alatt. A szoclib „nyócévben” 1,27 és 1,35 közt volt a mutató, ez csökkent 2010-re
1,25-re, és romlott tovább Orbán miniszterelnöksége alatt.

Néphülyítés, országértékelés gyanánt | Magyar Hang

És most jön a lényeg: ahogy 2011-ben sem Orbán „rossz kormányzása” miatt csökkent 1,23-ra a termékenység, úgy 2016-ra sem Orbán „jó kormányzása” miatt emelkedett 1,49-re. Az emelkedésnek a következő okai vannak: 1.) világgazdasági és hazai gazdasági konjunktúra; 2.) dinamikusan növekszik a cigányság részaránya a szülőképes korú nők körében; ez utóbbit szépen igazolja az első gyermeket fiatalon szülők számának emelkedése.

Nem mondhatjuk, hogy a nagy csinnadrattával nyomatott csok nem hozott eredményt a születésszámban. Viszonylag pontosan meg tudjuk mondani, mit jelentett: időszakosan torzított a születési trenden, amely az egyes éveken belül nagyjából egyforma lefutású, tehát az évek ugyanazon hónapjait érdemes összehasonlítani. Sajnos ez a magyar adatsorban évről évre kicsit kisebb születésszámokat jelent. Ez borult meg háromszor a csokbejelentések nyomán: 2016. augusztusban körülbelül 500-zal több gyermek született, mint 2015. augusztusban, ugyanazon év októberében 640-nel több baba érkezett a 2015. októberinél, és 2017. májusban 700-zal múlta felül a születésszám a 2016. májusit.

Lakás, politika, Matolcsy | Magyar Hang

Azonban ez semmit sem jelentett a folyamatok egészére, ugyanis a születésszám 2016 óta megint évről évre csökken. A tények kemények: mintegy 1400 főnyi többletet írhatunk a 600 milliárdos „családvédelmi akcióterv” javára. Egyébként az 1,44-es termékenység azt jelenti, hogy két nemzedék alatt megfeleződik a szülőképes korú nők száma, azaz a nemzet. Az elmúlt bő harminc év átlagában nem érjük el az 1,4-et sem – az 1,49-et ennek fényében szabad szemlélni, ha felelősen gondolkodunk. A magyar nemzetet kizárólag azzal lehetne megmenteni, ha a termékenységet rövid úton 4 fölé tudnánk emelni – azonban a kormány még a népességszámot elvben szinten tartó 2,1-es termékenységi arányt is csak mint távlati célt meri megfogalmazni – és ezzel a családpolitikával abból sem lesz semmi.

A házasságkötések száma kétszer is nagyot nőtt az orbáni évtizedben. Pár éve az adókedvezmény bevezetése miatt, mostanában meg a babaváró hitel miatt. Ezek a számok akkor jeleznének igazi változást, ha nem párosulnának két szomorú mutatóval: 1.) a családok száma évről évre csökken, viszont 2.) a nőtlenek és hajadonok száma folyamatosan nő. Ennek a paradoxonnak az az oka, hogy valójában nem keletkeznek új családok, a házasságkötések számának emelkedése az élettársi kapcsolatok „legalizálásából” van, aminek össztársadalmi jelentősége vajmi csekély, hiszen nem valamiféle közerkölcsbéli változást konstatálhatunk, hanem alapvetően pénzügyi meggondolást. A „babaváró hitelek” emelkedő száma is ezt igazolja. Aki azt hiszi, hogy a babaváró hitel fordulatot hoz a születésszámban, az jövő ilyenkor megtapasztalhatja, amire most is mérget vehetünk: nem fog hozni, ugyanis az emberek nem pénzért szülnek, bármennyire remélték is ezt annak idején Kádárék, most meg Orbánék.

Hamis a baba - Semmi sincs úgy, ahogy Orbán ígérte | Magyar Hang

Gyakorlatilag naponta találkozhatunk olyasfajta kormányzati megnyilatkozásokkal, mint például Novák Katalin családügyi államtitkáré, aki a közelmúltban egy rendezvényen hangsúlyozta, hogy soha nem volt ekkora igény a bölcsődékre, mint most. Hiába van másfélszer annyi, több mint 51 ezer férőhely Magyarországon, mint 2010-ben, ez sem elég – fűzte hozzá. Az ilyen kijelentésekről azt kell tudni, hogy bölcsődestatisztika nincs (illetve csak 2017 óta van), ráadásul a 48 702 férőhelyen csak 45 889 gyermek volt tavaly. Az államtitkár láthatólag azt mond, amit akar, mert részint ellenőrizhetetlen, részint meg nem zavar senkit, ha a tényeknek ellentmond. Jellemző, hogy óvodákról sosem mond ilyent, óvodastatisztika ugyanis van… És abból kiderül, hogy például 2017/18-ban 379 ezer óvodai férőhelyre csupán 322 ezer gyermek jutott, a most futó tanévben pedig 382 ezer férőhelyen 326 ezer gyermek osztozik. Az egész nem egyéb, mint habverés. Bölcsit, ovit építeni ugyanis sokkal olcsóbb, mint iskolát vagy kórházat, tehát ezen a pályán érdemes nyomni a propagandát.

3-399x700.jpg

Ötödik éve folyik a csokra és újabban a babaváró hitelre alapozott propaganda. Kétségkívül eredményes is, hiszen Orbán népszerűsége szárnyal. Ezzel szemben a demográfiai tények katasztrofálisak. És még hátravan a fekete leves, vagyis amikor a következő gazdasági válságban elszabadulnak a hitelkamatok, párosulva a jövedelmi pozíciók romlásával. Ugyanis tízezres nagyságrendben vannak családok, amelyek anélkül vették fel a csokhitelt, hogy alaposan megismerték volna az alapjául szolgáló jogszabályt. Keserves lecke lesz megtanulni, mit is jelent a kamatperiódus… a jogszabály 72. § (4) így szól: „A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt ötévente változhat.”

Mivel Orbán Viktor kijelentette, hogy tízéves kormányzata a Trianon óta eltelt évszázad legsikeresebb időszaka volt, befejezésül tekintsük át, miként alakult a nemzet jövőjét jelentő gyermekszám az elmúlt évszázadban! Az évtizedenkénti nagy népszámlálások adatait ismertetjük a 3. ábrán. Jelezzük, hogy a csecsemőhalandóság torzító hatásának kivédésére nem az újszülöttektől, hanem az egyéves korúaktól vesszük figyelembe a gyermekszámot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/11. számában jelent meg március 13-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/11. számban? Itt megnézheti!