Szinte csak percek választanak el minket, „magyarokat” attól, hogy a parlamenti bátorak belevéssék a gránitszilárdságúba a tizenötödik módosítást, amely szerint csak két nem van (férfi és nő), valamint hogy a droggyártás és -kereskedelem kis hazánkban tilos. Az elsőt a módosítást benyújtók evidenciának tartják, mégis be óhajtják emelni az alkotmányba, a másodikat eddig is tiltotta a Btk. Úgy látszik azonban, hogy a kormány és a kormánypártok szerint a magyar jogrend csak akkor lesz tökéletes, ha mindenféle magától értetődő és-vagy másutt már szabályozott dolog bekerül az alaptörvénybe.
(Attól most tekintsünk el, hogy a kromoszómavizsgálatok létrejöttének és fejlődésének következtében a nemek bipoláris jellege már egyáltalán nem biztos: a párizsi olimpián két „hölgyről” is kiderült, hogy miközben a hagyományos szemrevételezés szerint nők, ám férfi-kromoszómákkal – XY – rendelkeznek. Mondhatni, se nem nők, se nem férfiak, hanem egy harmadik nem képviselői, akikről ma még nem tudhatjuk, hogy hányan is vannak szerte a világban. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy nincsenek-e a fütyivel születő gyermekek között olyanok, akiknek nőkre jellemző genetikai tulajdonságaik is vannak.)
Visszatérve a sokadik alkotmánymódosításra: tarthatunk tőle, hogy a jelenségnek még messze nincs vége. Arra azért talán nem kerül sor, hogy a biológia, fizika, kémia alapigazságait (például, hogy a víz nedves, a tűz meleg, a Nap keleten kél és nyugaton nyugszik, az eső lefelé esik és hasonlók) az alaptörvényben ismételgessék. De akár még erre is sor kerülhet, ha a politikai kampányguruk azzal fogják vádolni a hanyatló és a liberalizmus mákonyába belehülyült Nyugatot, no meg a külföldről finanszírozott hazaáruló ellenzékieket és álcivileket, hogy már a természeti törvényeket is relativizálni próbálják, ami nyilvánvaló nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szuverenista kormány számára. Persze akkor is kerülhetnek ilyesmik az alkotmányba, ha Trump egy őrült pillanatában mond valami hasonlót, és a stréberkedő fidesznyikek gondolkodás nélkül követik, másolják aktuális hóbortjait.
A további alkotmánybővítések valószínűbb forrása lehet a büntető törvénykönyv, amely nagyon tág teret és rengeteg ötletet adhat a kétharmados parlamenti többségnek. Az ugyan nem világos, hogy miért lenne nagyobb súlya vagy elrettentő ereje egy alkotmányos tiltásnak, mint a börtönnel fenyegető Btk.-nak, de két előnye a dolognak kétségtelenül lenne. Egyfelől a magyar alaptörvény világbajnok lehet, már ami a terjedelmét illeti, másfelől hosszú éveken át akár minden héten be lehetne nyújtani egy újabb és újabb indítványt, ily módon imitálva a lázas munkát, igyekezve tematizálni a közbeszédet.
Igaz persze, hogy ezt a munkát csak nagyon gondos és alapos szelekcióval kellene végezni: politikusaink olyan bűnöket nyilván nem szívesen nyilvánítanának alkotmányellenessé, amit többségük rendszeresen elkövet.
