Csenyéte teljes lakossága Magyarországra támadt Tompánál!

Ostrom alatt volt a haza. Már megint. De már elmúlt, mint a gyíkká változtatás a Gyalog galoppban. Persze ez a haza, Magyarország már csak ilyen: folyton ostrom alatt van, állandósult itt a ribillió. Úgyhogy jó pár esztendeje úgy élünk e hazában, mint az öregasszony, akit az úttörőcsapat minden tagja külön-külön átkísért a zebrán. Pedig ő csak egyszer akart átkelni rajta.

Na, hát mi is pont annyival többször lettünk megvédve, mint ahányszor feleslegesen kelt át szegény, idős hölgy az úttesten. Úgyhogy úgy állunk már ezekhez bevándorló-ostromokhoz, hogy vannak, akik nem is hisznek benne, hogy egyáltalán megtörtént és vannak, akik szinte már várták, hogy itt ólálkodjon a kertjeink alatt a migránskaraván. Ez az a pont, ahol észnél kell lennünk.

Mert mi is történt legutóbb? Párszáz migráns (300-tól 500-ig írják az ostromlók számát a médiumok, pártállástól függően) ugyanis megindult Szabadkáról a tompai határátkelő felé, és táblákkal, gyerekekkel demonstráltak azért, hogy engedjék át őket Nyugat-Európa felé. Egy darabig fagyoskodtak a határátkelőnél, aztán jött értük egy busz és valószínűleg befogadó központokba vitte őket. Előtte pedig mintegy hatvanan próbáltak bejutni Magyarországra Röszkénél, titokban, éjszaka, kerítést mászva. Néhányukat csak az állította meg, hogy egy fegyveres biztonsági őr a levegőbe lőtt.

Akik szerint itt az történt, hogy a Londonból hazatért Habony Árpád parancsára levezényeltek néhány maszkos fidelitasost, hogy megszaggassa kicsit a határzárrá cseperedett GYODÁ-t, hogy ezzel terelje el a figyelmet mondjuk arról, hogy leszakadóban vannak a magyar nyugdíjasok, annak csak egy DK-s politikust szeretnék idézni, mintegy árokbetemetési kísérlettel. A pár évvel ezelőtt elhunyt Kakukk György, a Gyurcsány-pártban szerepet vállaló kiváló riporter mondta azt még a Heti Válasznak, hogy bizony milliók fognak útra kelni, „mert a világunk 80 százaléka mégiscsak egy pöcegödör. Emberek milliárdjai napi egy-két dollárból élnek, nincs rendes ivóvizük és tisztálkodási lehetőségük.” 

Ehhez már én teszem hozzá, hogy ha ezek után nem sokkal a cél előtt drótkerítést látnak, akkor át fognak mászni rajta, vagy alatta. Vagy legalábbis meg fogják próbálni. Azon se most döbbenjünk már meg, ha adott esetben a fagyoskodó menekültek, mondjuk nem a saját gyerekeiket mutogatják a világsajtó érdeklődő riportereinek: szép irodalma van már az úgynevezett „palywood” jelenségnek, csak hát eddig a Közel-keleten volt nagy divatja, most már Bács-Kiskun megyében is felütötte a fejét.

És igen, a migráció létezik, ahogy a klímaváltozás is. Egyik sem álprobléma. És igen, az utóbbi időben tényleg többen érkeznek a déli határra, mint 2015 óta bármikor. Ahhoz pedig, hogy belássuk, ennek a folyamatnak a vége nem feltétlenül jelenti a békés szeretetteljes együttélést, elég megnézni, milyen híradások érkeznek az időnként lángoló autókkal megvilágított francia külvárosokból. (Vagy éppen Jászberényből, ahol bizony olykor ukrán vendégmunkások, fideszül gazdasági bevándorlók vérétől piroslik a kocsmapadló.)

Persze sajnos nincs mit csodálni azon, hogy létrejött Magyarországon ez a demokratikus alapokon megszervezett, migrációtagadó B-közép: a kormányoldal és holdudvara ugyanis már tényleg olyan erővel rúgta be a hülyeség Babettáját, hogy füstöl tőle az egész határ, úgyhogy néha én is hunyorítva nézem már a Tények, vagy az állami propagandacsatorna stáblistáját. Biztos, hogy nem a néhai Terry Jones rendezte a híradót? Biztos, hogy nem a Monty Python másik zsenije, Eric Idle nyilatkozik itt Földi Lászlónak öltözve?

Mert azért az mégiscsak túlzás, hogy azonnal blitzkrieg üzemmódba áll a százmilliárdos propaganda gépezet attól, hogy megindul körülbelül egy csenyétényi ember a magyar határ felé. Most még csak indulnak, de hát hamarosan támadni fognak! „Mindig így kezdődik!” És ettől a bemondó kolléga nem kap levegőt, mert hát „nyomás alatt tartják a határt”. Igen, különösen az a negyedikes gyerek, a macifüles sapkájában. Aztán persze az összes „biztonságpolitikai szakértő”, meg a migránsellenes miniszteri biztos, Bakondi György, vagy a felhúzható szuverenitás-szakértő, Lomnici Zoltán majd belekomolykodja a mikrofonba, hogy „szervezték az akciót” és talán még arra is felhívják a figyelmet, hogy ha lóugrásban olvassuk a bevándorlók tiltakozó tábláin a betűket, akkor kijön, hogy Soros (Érdemes egyébként Magyar Hangot olvasni: Majláth Ronald kollégám ugyanis Belgrádból és nem a Kunigunda útról meséli el, hogy milyen is a menekültek helyzete Szerbiában.)

Különben is: valóságblokkoló Orbán Viktor megmondta, hogy százezer embert fel tud tartóztatni a mi kerítésünk, amit nem plüssállatokkal védünk. Hanem a jelek szerint bizonyos elemeit, bizonyos napszakokban biztonsági őrökkel. Hát igen: ebből is látszik, hogy nem volt még olyan leszerelési hullám, és rendőri bérfeszültség, amit plakátkampánnyal megállítottak volna.

De nem akarom én elviccelni ezt. Aggodalomra ad ugyanis okot, hogy ez a kormány, amely egyedül azt a feladatot szabta ki magának, hogy jól megvédi az országot a bevándorlóktól, még ezt sem tudja megoldani. De hát hogy is tudná, a kabinet tagjainak sokkal kényelmesebb ez az ostromállapot. Talán titkon még reménykednek is benne, hogy legközelebb nem csak egy Csenyéte, de mondjuk a hatfős Tornabarakony teljes lakossága is hazánkra tör. És persze fontos az is, hogy a szerb határon keresztül támadjanak majd megint.

Kommunikációs szempontból mégiscsak az az igazi.