Sofőr hozza mindig a Lalit. Indexel, rákanyarodik. Behúzza a kéziféket előbb, aztán segít a csomagtartóból a Nintendót kiszedni neki. Megigazítja az ingét meg a bajuszát, visszaszáll, gyújtást ad. Dolga van, megy tovább. A Lali meg a hídon áll, nejlonszatyrot fúj a kezében a szél. A szatyrában Nintendo, a Nintendóban Super Mario, a Super Marióban sok-sok pálya, gomba és tekikatona. Mint a sofőrnek, bajsza van a Super Mariónak is, de ing helyett ő piros kantáros nadrágban dolgozik. Vízvezetéket szerel. Áll a Lali a hídon, gyűrt inget és sportcipőt visel, nadrágjának kantárja nincs, nadrágzsebében gombamintás ruhazsebkendő pihen. A Lali a szélben szipog. Egyik kezében nintendós szatyor, a másikkal a csöngőt nyomja meg. Hozza a hangot a szűk vezeték, idebenn hevesen berregni kezd.
Ki van már addigra a tej töltve neki, mert azt szereti a Lali, a tartós tejet, és mikor ideér, megiszunk mindig egy pohárral vele. Aztán kezdünk játszani csak. Kipakoljuk a Nintendót a puffra, hosszabbítóba dugjuk a nagy, fekete tápegységet, amiből az áramot nyeri, a másik zsinór vége meg a Videoton tévénk hátuljába megy. Az ötösre kapcsolunk, és várjuk, hogy átmenjenek a szűk vezetéken a játék élénk színei. Sokszor fekete-fehérben jön sajnos be csak a Mario, vagy olyan is van, főleg, ha szél fúj odakint, hogy csíkozik. Nem szeretjük azt. Szét kell olyankor az egészet szedni, megütögetni a tévé tetejét kicsit, és úgy kezdeni az összedugást, megint. Iszunk ilyenkor, mert van idő, egy korty tartós tejet, kapcsoljuk vissza a tévén az ötöst, a Nintendón meg nyomunk egy öblös resetet.
Az egyesen jön be a magyar egy, a Disney-vel, a kettes csatorna a kettesé, azt nem nézem, szinte soha, a hármasra van programozva a Duna, a négyes pedig a parabola, de szélben nem jön az se rendesen, ahogy a Nintendo se a következőn, aztán hatostól fölfele tizenegy üres csatorna van tizenegy fekete gomb mögött. Havazik azokon ősztől tavaszig, bármilyen idő is van az udvaron.
A Super Marióban viszont süt a nap rendszerint, mosolygós felhők is csak ritkán pettyezik a kék eget, legalábbis az elején. Úgyhogy ugrálunk a joystick gombjaival, hidakon átrohanunk, gombákat keresünk kérdőjelek mögött, igyekszünk kikerülni a csövekből előcsúszó húsevő növényeket: egy lilába öltözött hercegnő kiszabadítására vállalkozunk.
Vállalkozik a Lali papája is. Ebből van a kocsi, a sofőr, ebből van a Nintendo is, ha őszinték vagyunk, és hát vállalkozni szombat délelőtt is lehet. És emiatt van tulajdonképpen az, hogy a Lali nálunk tölti a szombat délelőttöket. És ezért van végül is, hogy ennyire érti a Mariót. Van elnintendózható ideje. Már, ha nincs épp begyulladva szegénynek az ínhüvelye. Olyankor pihentetnie kell kicsit az ujjait.
Akad a Lali szatyrában egy füzet is. Kockás, salakszínű. Gombfocibajnokságokhoz használunk még ilyet, de a Laliéban gólszerzők nincsenek, se bekarikázott tornagyőztesek. Dátumok csak egymás alatt, de azokból rengeteg. Legfölül meg, hogy VÉGIGVIVE. Csupa bizonytalan nagybetű. Nem tudom pontosan, miért épp így írta ezt a Lali ide, de azokat a napokat jelentik a dátumok, amikor sikerült neki a Super Marióban a hercegnőt kiszabadítani. A hosszabb szünetek mögött lehet sejteni az ínhüvelyes heteket.
Előfordul persze nemegyszer olyasmi is, hogy egyetlen pálya van már csak vissza, amikor szól lent a duda. A Lali megnyomja ilyenkor egyből a pausét, illedelmesen kér szépen még egy korty tejet, de mielőtt fölhörpintené, kikapcsolja a gépet, kihúzza a tápot, összecsavarja a vezetékeket gondosan, a Nintendót a szatyrába teszi, igazít az ingén, és elköszön. Babgulyást kanalazni viszi a sofőr a papájával a Schlutthoz, Kaposfüreden. Míg esznek, a hercegnő hasztalan várja a Mariót a nejlonszatyor alatt. A füredi babgulyás leve viszont minden alkalommal a sofőr bajszára ragad. És, hogy milyen ízű mellé a kenyér?
Arról máskor mesélek majd talán. Most azonban összepakolom a Nintendóm, elköszönök, és megyek. Köszönöm szépen, hogy figyeltetek, jó játék volt ezeken a hasábokon végigvinni pár történetet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/39. számában jelent meg szeptember 25-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/39. számban? Itt megnézheti.
