Ingyensör, kolbász, Edda

Csíkszentsimon egy őszi szombat délelőtt. Nem, nem életerős migránsok végeláthatatlan tömege lepte el a Székelyföldet, de nem is autonómiatüntetés zajlik, hanem éppen megvalósul a Magyar Kétfarkú Kutya Párt választási ígérete, csak egy országgal arrébb. A hatalmas tumultusra érkező emberek zsebén kis fémkupakok lapulnak, rajtuk felirat: „Nyert! Eszem-iszom, tombola!” Az „igazi” és „tiltott” sört gyártó helyi vállalkozás PR-akciója túl jól sikerült, a játék ideje alatt kibocsátott 400 ezer nyertes kupak boldog tulajdonosai közül annyian indultak el az ingyensör, kolbász és Edda-koncert, valamint a tombolán kisorsolandó két nyereményautó reményében, hogy szó szerint bedugult a Csíki-medence.

Sokan be sem fértek, mert a rendőrök már a falu határában megállították a járművet (így járt egy teljes busznyi magyar társaság, amely Mátészalkáról indult el bulizni), mások a bejárati hatalmas sorban unták el magukat, és hazamentek. Aki bejutott, annak órákat kellett tolongani a gyárudvaron összezsúfolódott összefüggő embermasszában, hogy a kupakját tombolára, illetve ingyensörre és kolbászra váltsa. Szemtanúk szerint még a csíksomlyói búcsú vagy a nyári pápalátogatás idején sem volt ennyi autó a térségben, és most is a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek a látogatók.

A reklámakciót szervező cég nem állt a helyzet magaslatán, előbb a közösségi oldalon könyörögtek, hogy többen ne menjenek, aztán – a sok felháborodott hozzászólás hatására – törölték a bejegyzést, és az egészet később le is tagadták. Másnap a tulajdonos egy Facebook-videóban úgy magyarázkodott, hogy nem számoltak ennyi emberrel, aztán elmondta, hogy kilenc tonna kolbászt vásároltak a rendezvényre, és ebből közel hét tonnányi fogyott el. Ha nem számoltak ennyi emberrel, hogyan maradhatott meg kétezer kiló kolbász? – tehető fel a kérdés józan paraszti ésszel is, de ne keressük logikát ott, ahol összevissza beszélnek.

A székelyföldi közéletben azóta folyik a vita arról, hogy az ingyentraktával ilyen hatalmas tömeget lehet összecsődíteni, miközben egy autonómiatüntetésre, a marosvásárhelyi orvosi egyetem melletti kiállásra vagy akár az úzvölgyi temetővédésre csak százakat, jó esetben néhány ezer embert sikerül mozgósítani. Eddig röhögtünk a románokon, hogy miccsel és sörrel meg lehet őket venni a választásokon, kesergett valaki, de most kiderült, mi sem vagyunk különbek náluk. Az is felmerült, hogy a húsvéti csíkszeredai ételszentelést mindig sikerült példás fegyelemmel végrehajtani a jókora tömeg ellenére, de ennél az eseménynél nyoma sem volt a rendnek és a másikra való odafigyelésnek. Az emberek ugyanúgy tolongtak, mint a nagy hegy másik oldalán, ha potyára van lehetőség.

Az sem mellékes, hogy csoda is történt azon az őszi délutánon: a sok tízezer ember közül éppen a helyi polgármester személyi titkára, egy csinos helyi fiatalasszony nyerte az egyik autót. Merő véletlenül, persze, de az már nem véletlen, hogy a helyi hivatal az esemény szervezői között volt, és általában a nyereményjátékoknál kikötés, hogy a szervezők nem indulhatnak rajta.

Végül már a gyár is érezte, hogy valamit lépni kell, így akinek még van nyertes kupakja, ingyenes gyárlátogatásra mehet, ahol a folyékony kenyér mellett sült csülökkel is megkínálják, és a legszerencsésebbek életre szóló Csíki Sör-bérletet nyerhetnek, ami azt jelenti, hogy halálukig lesz minden napra egy ingyensörük. Július elején az Úzvölgyében elbukott a temetővédő székely akarat. Ezentúl bármilyen kisebbségvédelmi vagy magyarságtudat-erősítő rendezvényt szervezne valaki a Székelyföldön, a recept adott: ingyensör kell, meg kolbász, és dől a nép.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!