Anglia-Rasszisták 4-0 – írta címlapján az I Sport című angol lap pénteken. A bombasztikus címadással egyértelművé tették álláspontjukat: az angol válogatott a rasszisták csapatával játszott csütörtökön, és győzött 4-0-ra. Anglia valójában a magyar válogatottal találkozott vb-selejtezőn, az eredmény stimmel.
A meccs után Gareth Southgate szövetségi kapitány csalódottan nyugtázta, hogy a hazai szurkolók rasszista megnyilvánulásokkal gyalázták a játékosait, akik közül többen ugyancsak szóvá tették a magyar drukkerek viselkedését. Jack Grealish „elfogadhatatlan légkörről” írt a Twitteren, de a csapatkapitány, Harry Kane is arról beszélt, hogy csapatként lépnek fel a gyűlölet ellen. Az angol szövetség a találkozón tapasztaltak miatt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez (FIFA) fordul, kérve a szervezetet, indítson vizsgálatot az ügyben. Ezt pedig meg is teszik. És hogy a helyzet tovább bonyolódjon, még Boris Johnson brit miniszterelnök is megszólalt az ügyben: „teljesen elfogadhatatlan, hogy az angol játékosok rasszista zaklatásnak voltak kitéve Magyarországon” – írta a Twitteren.
Magyarországot az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2013 óta már négyszer büntette meg hasonló szurkolói viselkedés miatt, legutóbb a nyári Európa-bajnokság után szankcionáltak: homofób és rasszista megnyilvánulások miatt két mérkőzést zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani a csapat. Ez az UEFA égisze alá tartozó rendezvényeket érinti, a FIFA által kiírtakat egyelőre nem, ezért lehettek nézők az angolok ellen. És ha már bemehettek, megismételték a korábban látottakat.
Hiába kérte Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, és egyik játékosa, Schäfer András is a szurkolókat, hogy viselkedjenek elfogadhatóan, az angol vádak szerint ez mégsem sikerült. Nem arról van szó tehát, hogy a semmiből érkezett a rasszizmus, a gyűlöletkeltésnek komoly hagyományai vannak a magyar lelátókon, a drukkerek és az MLSZ is pontosan tudta, hogy mire számíthatunk az angolok ellen, az előzmények alapján mégis úgy tűnik, nem kerülhetjük el a FIFA-vizsgálatot.
A fekete angol játékosokat huhogással, majomra emlékeztető mozdulatokkal megalázó, a gólokat ünneplő focistákat pohárral dobáló magyar szurkolók tehát tisztában voltak vele, hogy azzal, amit tesznek, mindenkinek ártanak. Saját maguknak – bár ez talán elhanyagolható szempont –; a csapatnak; annak a több tízezer drukkernek, akik a fociért látogatnak ki a stadionba; és nem utolsósorban az országnak, amelyet elvben mindennél jobban szeretnek, és amelynek nevében mégis emberi mivoltukról megfeledkezve üvöltik világgá a gyűlöletüket.
És ez a néhány száz vagy ezer gyűlölködő a saját kategóriájában valószínűleg eredményesebbnek bizonyul a válogatottnál. Amíg Marco Rossi csapata ezúttal meglepően gyenge, kilátástalan játékkal kikapott, és lépéshátrányba került a vb-kvalifikációért folytatott versenyben, addig a szurkolók feltehetően elérik a céljukat: a FIFA súlyos büntetést szabhat ki Magyarországra, visszaesőként akár több meccsre is kitilthatják a nézőket a stadionból a hazai találkozókon.
De nem ez a legnagyobb eredménye a huhogóknak, hiszen a büntetés már szinte magától jön. A legfényesebb sikerük, hogy összemosták a kontrollálatlan dühöt és a gyűlöletet a teljes közönséggel, és rajtuk keresztül az országgal. Nekik köszönhetően lett Magyarország ismét a rasszisták hazája.
Pedig ennek nem kellett volna így lennie. Az előzmények ismeretében biztosak lehettünk benne, hogy az angolok – különösen a saját rasszista-botrányuk után – ki lesznek hegyezve a dologra, és a (faj)gyűlölet első apró jelére hivatalos vizsgálatot követelnek majd. Ahogy arra is nagy összegben fogadhattunk, hogy a balhés drukkereket, akiknek a korábbi négy büntetést is köszönhettük, nem érinti meg hirtelen a humanizmus szele, és csak azt adják majd ami a lényegük: a gyűlöletet. A képlet oly' annyira egyértelműnek tűnik, hogy érthetetlen, az MLSZ miért nem tett lépéseket az ügyben.
Csányi Sándor abban bízott, hogy a szavainak hatására megenyhül a B-közép szíve, és cirógatni vágyják majd a meccs előtt letérdelő angol játékosokat? Négy büntetést kaptunk nyolc év alatt, mire számítottak, hogyan úszhatjuk meg az ötödiket? A Puskás Aréna világszínvonalú létesítmény, az egyik szektor zsúfolásig töltve ugyancsak világszínvonalú kamerákkal, amelyek felvételei alapján valószínűleg még a majomként ugráló szurkolók orrszőreit is meg lehet számolni, nehéz felfogni, hogy a súlyos büntetések felelősei miként léphetnek még be egyáltalán a stadionba. Elég volt csak a mérkőzésen készült fotókat végigböngészni, hogy legalább tucatnyi renitenst találjon az ember, ha ez egy mezei szurkolónak megy, a hatóságoknak miért nem?
– A Puskás Arénába kilátogató hatvanezer szurkoló elsöprő többsége sportszerűen, a magyar válogatottat biztatva drukkolt még akkor is, amikor már vesztésre állt a csapat. Éppen az ő védelmükben van szükség a rendbontók beazonosítására és szigorú megbüntetésére – írta pénteki állásfoglalásában az MLSZ. Ebben tökéletesen igazuk van, a fenti kérdésre azonban nem ad választ.
– A pályára lépő, a fénygránátot és a poharakat bedobó szurkolók azonosítása zajlik. Ellenük megtette/megteszi a rendőrségi feljelentést az MLSZ. Az esetleges pénzbüntetést polgári peres eljárás keretében a szövetség az elkövetőkre hárítja, emellett a sportrendezvényekről történő 2 éves kizárásra számíthatnak az eljárás végén – ígéri a szövetség. Ezzel szintén nem lehet vitatkozni, de mindezt miért most, négy szankció után, alig két hónappal az Eb-n tapasztaltak miatt kiszabott büntetést követően?
Marco Rossinak köszönhetően épülőben van egy csapat, amely az elmúlt három évtized konstans mélyrepülése után reményt adhatna a magyar szurkolóknak. Egyik bravúros meccset hozták a másik után, látszott, hogy a játékosok mindent kitesznek a pályára, teljesítményük határán mozogva harcolnak a sikerért. Nem csoda, hogy a közönség még a csütörtöki súlyos vereség után is megtapsolta a csapatot: elnyerték a szurkolók bizalmát.
Ha minden a terveik szerint alakul, ezt a kapcsolatot, és végső soron a teljes válogatottat tehetik tönkre a gyűlölködők. Mivel azonban a viselkedésük – és az abból következő kompetenciák – alapján a teljes felelősséget kár lenne rájuk hárítani, újra csak ahhoz a kérdéshez jutunk vissza, hogy a hatóságok vajon miért igyekeznek a megfelelő intézkedések hiányával hátráltatni a magyar labdarúgást?
Nem kellett sokat várnunk a válaszra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán vonta felelősségre az ellenséges hangulatra panaszkodó angol játékosokat, akik az olasz-angol Eb-döntő után nem álltak ki ilyen hangosan a gyűlölet ellen, amikor a saját drukkereik fütyülték ki az olasz himnuszt: – Akkor is nyilatkoztak vajon hasonlókat??? Ez a már az általános iskolában is nehezen értelmezhető magyarázat rávilágít a hatóságok tétlenségének okára. – Mások is rasszisták, akkor miért pont minket büntetnek – üzeni a miniszter, egy füst alatt elismerve a hatóságok ügyetlenségének létjogosultságát.
Szijjártó naivitásnak álcázott ostoba érvélése sokkal szomorúbbá és kellemetlenebbé teszi az ügyet. A gyűlölet, az inkompetencia és a rosszul kommunikált áldozati szerep háromszögébe szorult magyar labdarúgó válogatott pedig készülhet rá, hogy nézők nélkül fut majd ki a hazai meccsekre.
Ennél sokkal többet érdemelnének.
